Egyes politikusok fegyverkezési versenyként látják és igyekeznek láttatni a nemzetközi mesterségesintelligencia-fejlesztésekben tapasztalható rivalizálást, szakértők viszont figyelmeztetnek: ez a hozzáállás konfliktusok eszkalálódásához vezethet.
Ha a globális nagyhatalmak, elsősorban az Egyesült Államok és Kína magáévá teszi a „győztes mindent visz” attitűdöt, lemondhatunk a nemzetközi együttműködések előnyeiről – teszik hozzá.
A fegyverkezési verseny mentalitás elsősorban az autonóm fegyverekre vezethető vissza; arra az elképzelésekre, hogy ezek a rendszerek a nemzetközi konfliktusok „aduászaivá” válhatnak. A koncepció nemzeteket ösztönözhet, hogy a kutatásfejlesztéseket külső segítség nélkül, maguk végezzék. Az együttműködés összesített haszna azonban gyakran sokkal nagyobb, mint bármelyik egyedi kezdeményezésé.
A kooperációt több érv támasztja alá.
Az olyan témákkal, mint az éghajlatváltozással, a globális egészségüggyel vagy a természeti katasztrófákra adott reakciókkal foglalkozó MI-k az USA-nak és Kínának is hasznára válnának.
Erős államok MI-kre vonatkozó világszintű normák és szabályok kialakítására is használhatnák az együttműködés-alapú projekteket.
A háborús célú MI-fejlesztéseket előtérbe helyező nemzeti agendák miatt kevesebb pénzügyi támogatás juthat a nem védelmi jellegű alkalmazásokra.
Történelmi példák, a hidegháború éveiben megvalósult amerikai-szovjet tudományos együttműködések szemléltetik, hogy a kooperáció enyhítette a nemzetközi feszültségeket. A rivális hatalmak 1957-ben egyeztek meg, hogy egyes projektekben tudósaik együttműködhetnek. A kooperációk pozitívan befolyásolták a diplomáciai kapcsolatokat, segítettek a nukleáris leszerelési tárgyalásokban, közelebb hozták egymáshoz az ellentétes álláspontokat.
Mivel a technológia távolról sincs teljesen kifejlesztve, egyelőre teljesen bizonytalan a mesterséges intelligencia potenciális háborús szerepe. Az „elmaradás” pozitív hatással lehet a tárgyalásokra, nemzetek vezetői országaiknak – és az egész világnak – kölcsönösen hasznos szabályozásban egyezhetnek meg. Az amerikai MI Nemzetbiztonsági Bizottság például a mesterséges intelligencia katonai felhasználása feletti kontrollban való együttműködésre igyekszik ösztönözni az USA, Kína és Oroszország illetékeseit.
Az elektromosságot is használják háborúkban, a fejlesztésekben élenjáró országok mégsem őrizték meg maguknak a technológiát, és az egész világ jól járt vele.
