Donald Trump amerikai elnök április másodikán bejelentett drasztikus vámjaira reagálva, a kínai állami média mesterséges intelligenciák által készített videókat tett fel a világhálóra. Az egyiken elkeseredett fogyasztók, a Walmartban árakon szörnyülködő vásárlók, égő utcákon táncoló humanoid robotok láthatók, miközben egy generált énekesnő automatizált hangján az Egyesült Államokat fenyegető brutális inflációról és gazdasági nehézségekről versel.  

„A Felszabadulás Napját és a csillagokat ígérted nekünk, de a vámok megölték olcsó kínai autóinkat” – énekli az amerikai vásárlók panaszát az államilag üzemeltetett angol nyelvű CGTN csatornán. A mozgóképek később konyhaasztalnál ülő és az üres villára bámuló amerikai nőt mutatnak…

A két perc, negyvenkét másodperces klip gyilkos gúnyirat, a Felszabadulás Napjának kegyetlen kritikája. „A számot MI generálta. Az adósságválságot? Azt száz százalékban ember csinálta” – szól a figyelmeztetés.

A rövid videó telitalálat, minden vers- és képsora üt, egy nagyon könnyen elképzelhető közeli jövőt mutat be kínai szemszögből, amelyben nem a mesterséges intelligencia, nem a robotok, hanem az emberi ostobaság a legfenyegetőbb veszély. A klip készítői szerint az új amerikai vámpolitika ennek az ostobaságnak a manifesztálódása.

Az állami Xinhua hírügynökség szintén mesterséges intelligenciával generált videóján a TARIF nevű robot teremtőjével, egy jellegzetesen amerikaira kialakított tudós hölggyel beszélget vámpolitikáról, hallgatja a nő javaslatait. A végén azonban inkább megsemmisíti önmagát, semmint végrehajtsa a magasabb árak bevezetésére vonatkozó utasítást. Ezek az árak kereskedelmi háborúkhoz és elégedetlenséghez vezetnek – magyarázza fatális döntése előtt. Még az MI is fellázad az emberi ostobaság ellen – sugallja a klip.

A kissé apokaliptikus tónusú videó hideg stílusa, a monokróm kék, a fekete és fehér vizuális ellentét teljesen egyértelművé teszi az üzenetet. A tüzet idéző, majd megjelenítő melegebb színek fokozzák a hatást: nem segítenek, mert pusztulást, háborút és nyomort jelentenek.

„Minden teherautót, minden kereket megadóztattál. A Középnyugat a kukatüzedben ég” – összegez a CGTN-videón az automatizált hang.

A szebb napokat látott Detroit, az amerikai autógyártás központja a Középnyugat egyik ikonikus nagyvárosa, Michigan szövetségi államban. Pont azoknak a rozsdaövezeti szövetségi államoknak az egyike, amelyek kétszer is Donald Trump javára döntötték el az elnökválasztást. Az utalás teljesen egyértelmű – a vámtarifákkal az USA elpusztítja önmagát –, és azt is jelzi, hogy Kína valóban felkészült a vámháborúra.

Miután valamikor a jövőben elterjednek, a kvantumszámítógépek jelentős mértékben átalakítják az infokommunikációt, kiterjesztik a lehetőségeit. Jelenleg főként gyógyszeripari és vegyészeti kutatásokban, potenciáljuk minimumánál is kevesebbet kiaknázva használják őket. Globális piacuk viszont folyamatosan nő, előrejelzések szerint 2030-ra eléri az 515 milliárd dollárt.

Mely szervezetek (vállalatok és oktatási intézmények) a mai kutatásfejlesztések főszereplői?

Az IBM elsőként dolgozott ki szupravezető kvantumbiteket, kínált szolgáltatásként kvantumszámításokat. 2024-es Condor chipjük, több mint ezer qubittel, jelenleg az egyik legerősebb hozzáférhető kvantumprocesszor.

A Google Quantum AI 2010-ben deklarálta elsőként a kvantumfölényt: az akkor 51 qubites gépük hagyományos komputerrel megoldhatatlan problémát abszolvált. 2024-ben szintén bejelentették a kvantumfölényt. Legújabb (Willow) kvantumchipjük ugyan csak 105 qubites, viszont komoly előrelépés a hibakorrekcióban.

A Microsoft Azure Quantum legújabb processzora, a Majorana 1 topológiai qubitjeivel új megközelítést kínál az instabilitás kezelésére. A Google-hoz hasonlóan felhőszámítás-alapú kvantummegoldásokat kínálnak.

A Kínai Tudomány és Technológia Egyetem Zuchongzhi-2 gépe 2019-ben a Google gép kétszázával szemben, húsz perc alatt teljesített egy, a kvantumfölényt igazoló számítást. A nemrég bemutatott Zuchongzhi-3 ma a világ egyik leggyorsabb kvantumszámítógépe.

A kanadai D-Wave startup a kvantumszámítógép kereskedelmi alkalmazásainak egyik úttörője, konkrétan az első kereskedelmi forgalomban megvásárolható kvantumkomputer, a 2011-es D-Wave One fejlesztője. Fejlesztési módszerük az optimalizálásra összpontosít.

Az Intel kvantumtechnológiájának központi eleme a szilícium spin qubiteket használó Tunnel Falls processzor a többi jelenlegi „egzotikusabb” technológiánál még mindig könnyebben méretezhető és költséghatékonyabb klasszikus félvezető infrastruktúrára épül.

A Quantinuum a Honeywell kvantumszámítás-kutatási részlege és a Cambridge Egyetem Cambridge Quantum startup összeolvadásából jött létre. Ők fejlesztették az első ioncsapdás processzort és a legkomplexebb vállalati csomagokat is. A technológia kutatólaborból az iparba való átmenetére összpontosítva, hardver- és szoftvermegoldásokon egyaránt dolgoznak.

A kaliforniai Rigetti Computing üzleti alkalmazásokra kész, klasszikus-kvantum hibridmegoldásokat kínál. Az elméleti kvantumfölény, elvi célok helyett a technológia jelenlegi használatára összpontosítanak. Praktikusan gondolkoznak, minél előbb akarják látni a területbe fektetett anyagiak megtérülését.

A Kína Telekom Kvantumcsoportja által fejlesztett 504 qubites Tienyan-504-et, az ország legnagyobb és leghatékonyabb kvantumgépét kvantumszolgáltatásokat kínáló felhőplatformba tervezik integrálni. A terület kínai úttörője, a QuantumCTek felvásárlásával a kommunikációra és a biztonságra is komoly figyelmet szentelnek, és ezeken a területeken is kínálnak szolgáltatásokat.

A marylandi IonQ startup az ioncsapda-technológia egyik úttörője. A piacon is sikeres cég kvantumszámítási szolgáltatásokat kínál.        

Amerikai robotfejlesztő cégek (Agility Robotics, Boston Dynamics, Tesla) nemzeti robotikastratégiát javasolnak, az iparág promótálására összpontosító szövetségi irodával. A kezdeményezéssel arra reagálnak, hogy Kína nemzeti prioritásként kezeli az intelligens robotok készítését. 

A vállalatok képviselői washingtoni döntéshozókkal találkoztak, és javasolták a globális versenyhez alkalmazkodó stratégia kidolgozását következőgenerációs intelligens robotokhoz. Felhívták a figyelmet, hogy az összeszerelő üzemben dolgozó első ipari robot New Jerseyben, 1961-ben állt munkába, azóta viszont a ma is nagyhatalom Japán átvette a vezető szerepet, és a területen az Európai Unió szintén meghatározó szereplő. Az utóbbi évtizedekben pedig Kína halad a legölesebb léptekkel.

A következő robotgenerációt mesterséges intelligencia fogja működtetni, és az USA-nak jó esélye van a verseny megnyerésére – állították Washingtonban a szakemberek. MI-ben és robotikában is jól állnak, a győzelemhez viszont nemzeti stratégia kellene – hangsúlyozták. Segítene a gyártáson, a termelés méretezéséhez, a robotok fizikai MI-megvalósulásként történő alkalmazásához. Kínának és más országoknak már megvannak a tervei, és átfogó stratégia nélkül az Egyesült Államok a robotikai verseny mellett, az MI-rivalizálásból is vesztesként kerülne ki.

Adókedvezményeket, szövetségi szinten támogatott képzési programokat, az akadémiai kutatások és a kereskedelmi innováció anyagi finanszírozását javasolják. Mindezekhez új központi iroda szükséges, mert a globális verseny egyre gyorsabb, és a technológiai is napról napra komplexebbé, kifinomultabbá válik. Ráadásul a kínai vállalatok rövid idő alatt férnek hozzá komoly anyagi erőforrásokhoz. Az USA-ban nincs feltétlenül így, pedig hasonlóra lenne szükség, az amerikai vállalkozó szellemet és a technológiát így lehetne a legeredményesebben összekapcsolni.

A gyártókapacitás kulcstényező, mert ha fejlesztünk egy robotot, rögtön felmerül a kérdés, hogy ki fogja tömegesen gyártani – magyarázza Jonathan Chen, a humanoid roboton dolgozó Tesla Optimum menedzsere.

A gyárban és más ipari környezetekben dolgozó robotok legnagyobb piaca Kína, 2023-ban 1,8 millió robot dolgozott ezekben az üzemekben. Ennek ellenére még mindig Japán és Európa uralja a gyári robotok világpiacát, bár a kínai belső piac szélvészgyorsan bővül.

Mivel masszív kereskedelmi forgalmazásuk még várat magára, az új megoldások, a humanoidok és más állatokról mintázott szerkezetek értékesítése nehezebben követhető nyomon. De a robotikát más technológiákkal integráló Kína ezekben a szegmensekben is gyorsan fejlődik.

Egyelőre csak az tűnik biztosnak, hogy a közeljövőben aligha látunk kínai robotseregeket amerikai gyárakban, de kínaiakban sem amerikaiakat.

A Szeder projekt (Project Mulberry) keretében az Apple egészségügyi tanácsokat adó mesterségesintelligencia-ágensen dolgozik. A Quartz projekt folytatásaként, a szolgáltatás MI közreműködésével a testmozgásban, egészségesebb étkezési és alvási szokások kialakításában segítheti a felhasználókat.

Az app az iOS 19.4 frissítés közkinccsé tételével, valamikor tavasszal vagy nyáron lehet nyilvános. Az ágens a Health alkalmazás segítségével gyűjti eszközökről az adatokat, amelyek alapján személyre szabott javaslatokkal áll elő.

A nagyvállalat egy másik MI-ágenst is gyakoroltat orvosi adatokon, de külsős orvosokat (alvás-, táplálkozás-, fizikai terápia-, mentális egészség- és kardiológia-specialistákat) is alkalmaz a különböző állapotokat bemutató videómagyarázatokhoz.

A feljavított Health app a táplálkozást is nyomon követi majd. Eddig kevésbé foglalkoztak vele, így viszont fej-fej mellett haladhatnak olyan vállalatokkal, mint a MyFitnessPal és a Noom.

Az Apple egészségügyi erőfeszítései a múltban akadályokba ütköztek. Tavaly például, miután évekig tartó szabadalmi vitát folytattak a Masimo orvositechnológia-vállalattal, az okosórákon lévő véroxigén-szint funkció eltávolításáról döntöttek.

Más események is jelzik medicina és mesterséges intelligencia egyre szorosabb kapcsolatát. Egy friss PYMINTS beszámoló szerint mivel a technológiai befektetések megtérülnek, még több nagyvállalat alkalmazza az MI-t. Nő a technológiába vetett bizalom, tízből kilenc vállalati vezető elmondta: sikeresek a generatív MI-befektetéseik.

A következő években növelni kívánják ezirányú kiadásaikat, amelyekben az egészségügy bőven meghaladja az átlagos iparági MI-költéseket. A generatív mesterséges intelligencia stratégiai prioritásként történő kezelése kulcsfontosságú a versenyképesség megőrzéséhez – állítják érintett vállalatvezetők.

Az OpenAI közvetlenül a ChatGPT-be integrált képgenerálási lehetőségeket. A ChatGPT Plus, Pro, Team és Free előfizetésekkel hozzáférhető funkció neve Images in ChatGPT, azaz felhasználók már a chatboton belül is létrehozhatnak képeket a GPT-4o-val. Az ingyenes használat ugyanúgy limitált, mint a DALL-E esetében (a DALL-E-3-nál napi három kép generálható fizetés nélkül).

Az új funkció fontos változás a korábbi modellekhez képest, a fejlesztők a GPT-4o-t „omnimodálisnak”, azaz bármilyen fajta adatot, például szöveget, képet, hangot és videót generáló modellnek nevezik.

Az egyik újítás a „kötés”, hogy az MI képgenerátorok milyen jól tartják fenn a korrekt kapcsolatokat attribútumok és objektumok között. Gyenge kötésű modellek például „kék csillag és vörös háromszög” promptra, háromszög nélküli vörös csillaggal állhatnak elő. Több (általában öt-nyolc) dolog renderelésénél gyakran összekeverik a színeket és a formákat. Az új modell tizenöt-hússzal is gond nélkül elboldogul.

A szövegmegjelenítés szinten javult, így könnyebb a képen elírások nélküli szöveget létrehozni. A fejlesztőknek komoly kihívást kellett megoldaniuk, mert ha a címek és a szövegelemek hibákat tartalmaznak, az egész kép használhatatlanná válik. Többhónapos apró iterációkkal érték el a célt, és a jelenlegi állapot ugyan még mindig nem tökéletes, viszont a szövegminőség folyamatosan és konzisztensen használható.

A rendszer autoregresszív megközelítést használ: szövegíráshoz hasonlóan, balról jobbra, felülről lefelé szekvenciálisan generál képeket. A legtöbb képgenerátor (például a DALL-E is) másként, diffúziós technikával működik: egyszerre hozza létre az egész képet. Ezért jobbak a ChatGPT szövegmegjelenítései és kötési lehetőségei.

A nyilvánossá tétel előtt a fejlesztők demonstrálták a lehetőségeket: többek között tudományos diagramokat, például Newton prizmakísérletét jelenítették meg. Kifejezetten praktikus alkalmazásokra, mint az étlapok átlátszó hátterének kidolgozása szintén felhívták a figyelmet.

Az új rendszerrel tovább tart a képgenerálás, de az OpenAI szerint megéri, mert a minőség és a lehetőségek kárpótolnak a plusz másodpercekért, bár nyilván javítani fognak rajta.

A deepfake-ek ellen komoly biztonsági funkciókat dolgoztak ki, amelyek vízjelek eltávolítását is megakadályozzák, és blokkolják a szexuális kamuképeket. A képgenerátor ugyanakkor nem tartalmaz vizuális „vízjelezőt”, sem azt a szöveges utalást, hogy „ezt a képet MI készítette.” Mindezzel együtt a metaadatokból egyértelmű, hogy az OpenAI, tehát MI munkáiról van szó, és a cég követni is tudja a generált képek útját.

Elon Musk alig két éve indult, jelenleg 75 milliárd dollár értékű xAI-ja március végén felvásárolta a multimilliárdos 33 milliárd dollárra értékelt közösségimédia-platformja, az X (az egykori Twitter) mögött álló vállalatot. Az üzlettel bővülnek az MI-fejlesztő lehetőségei, például az X adatain könnyebben trenírozhatja Grok nevű chatbotját.

„Az xAI és az X jövője összekapcsolódik. Most hivatalosan is megtesszük a lépést az adatok, modellek, számítások, elosztás és a tehetségek egybekombinálására” – jelentette ki az üzlet nyélbeütését követően Musk.

A deal több részletét nem hozták nyilvánosságra, így azt sem, hogy hogyan integrálják az X vezetőit az új cégbe, vagy mennyire szabályozzák az ellenőrzést.

Alwaleed bin Talal szaúdi herceg, az X és az xAI második legnagyobb befektetője, a Kingdom Holding tulajdonosa szerint az üzletkötés után részvényei folyamatosan emelkedni fognak. Az xAI más befektetői elmondták, hogy nem lepte meg őket a lépés, amellyel Musk megerősítette vezető szerepét saját cégeiben.

A Tesla-vezérigazgató előzetesen nem kérte a befektetők jóváhagyását, viszont közölte velük, hogy a két vállalat egy ideje szorosan együttműködik, a megállapodással pedig felgyorsul az integráció, Grok további fejlesztése.

Az üzlet egyik célja, hogy tartsák a mesterségesintelligencia-versenyt a Microsoft által támogatott OpenAI-val, a Google DeepMinddal és a kínai államot maga mögött tudó DeepSeekkel. 

Musk februárban 97,4 milliárd dolláros ajánlatot tett az OpenAI-ra, amit Sam Altman CEO és az igazgatótanács értelemszerűen visszautasított. Utána bírósághoz fordult, mert szerinte az OpenAI jogtalanul vált non-profit cégből profitot termelő vállalkozássá, és hogy ezt visszafordítsa. Márciusban egy amerikai bíróság elutasította Musk keresetét. 

A verseny viszont napról napra fokozódik, az xAI növelte adatközpontja kapacitását, szuperszámítógépes klasztere, a memphisi (Tennessee állam) Colossus a világ legnagyobbika, a Grook-3 iterációt februárban mutatták be. Az X platform tovább népszerűsítheti az xAI termékeit, valósidőben szolgáltathat felhasználói reakciókat, képernyőképeket és más adatokat. 

Problémák vannak az Apple Watch SE újradesignolt, műanyag házas változatának kivitelezésével – derült ki márciusban. A költségtakarékos lépésnek tartott váltásról nyilvánvaló lett, hogy tervezési és árbeli kihívásokat kell hatékonyan kezelni hozzá.

A változtatásról 2024 augusztusában szivárogtak ki az első hírek. Az Apple a többinél alacsonyabb árfekvésű okosórája (smart watch) alumíniumvázát műanyagra akarják cserélni – állt az akkori hírekben.

A 249 dolláros jelenlegi modell készülékenként öt dollár költségű alumíniumvázban van. A cégnél kiszámolták, hogy műanyag-változattal a költségek nagyjából megfeleződhetnek, és így megnyílik az út a jelentős mértékű áreséshez. 249 helyett akár 200 dollárba is kerülhet a műanyagos változat.

A változás azt jelentheti, hogy a 2015-ben indult Apple Watch történetében most fognak először műanyagot használni.

A műanyagos design világosabb lesz, az alumíniumhoz képest merészebb színeket vetít előre, és jól igazodik az Apple szülőket és gyerekeket megcélzó marketingnyomulásához. Az anyag jobban tetszhet fiatalabb felhasználóknak, különösen gyerekeknek. A fejlesztőcég koncepciója, hogy a legifjabb korosztály számára az okosórával kínál okostelefon-alternatívát.

Ezzel az okostelefonok iskolai tiltása is kijátszható, és persze tiltott funkciók is használhatók rajta. Az Apple mindenesetre hangsúlyozza az olyan funkciók szerepét, mint „szülői követés” és kommunikáció. Ezekkel igyekszik alátámasztani stratégiáját.

Most viszont úgy tűnik, hogy komoly veszélybe került az újratervezés. A tervezőcsapatnak nem tetszik az új arculat, az operatív részleg pedig gondban van, hogy a műanyagház hogyan legyen olcsóbb a mostani alumíniumváltozatnál. Az egyik esztétikai problémái, a másik pénzügyi dilemmája nem sok jóval bíztat a projekt jövőjét illetően.

Az Apple az okosórát az új iPhone-okkal együtt, szeptemberben szokta frissíteni.

A Mistral a Földközi-tenger melletti dél-francia megyéken végigsüvítő hideg szél, elsősorban Marseille-t és környékét, de keleten Toulonig az egész tengerparti térséget, északon a napsütötte Provence-t is sújtja, nyugaton pedig Languedoc megyében (székhelye Montpellier) is érezteti hűvös hatását.

A Mistral egy mesterségesintelligencia-fejlesztő párizsi startup neve is.  

Az európai MI-kutatás motorja Franciaország, zászlóshajója a 2023-ban három vizionárius kutató (Arthur Mensch, Guillaume Lample és Timothée Lacroix) által alapított Mistral AI. Ugyanarra az egyetemre, a Párizshoz közeli École Polytechnique-re jártak, a Google DeepMindnál és a Meta Platformsnál tettek szert gyakorlatra és komoly tapasztalatra. MI-megközelítésük viszont más, merészebb, mint a mainstream.

Megkérdőjelezik a „nagy MI” átlátszatlan doboz jellegét, és a csúcstechnológiát mindenki számára elérhetővé kívánják tenni. Magyarán nyílt forráskóddal, nyílt súlyú nagy nyelvmodellekkel (LLM) és a hozzáférhetőséggel demokratizálják az MI-t, innovatív modelleket, termékeket, szolgáltatásokat és más kapcsolódó megoldásokat. A terület nagyágyúi, a szabadalmaztatott modelljeikkel az MI-t védett kertbe zárni igyekvő mamutvállalatok alternatívájaként határozzák meg magukat. (Ez a filozófia azt követően is működik, hogy tavaly februárban partnerségre léptek a Microsofttal.) 

„Építsétek velünk a jövőt” – hangzik a szlogenjük.

Legújabb modelljüket, a Mistral Small 3.1-et március végén tették közkinccsé. A 24 milliárd paraméteres LLM értelemszerűen nyílt súlyú, szöveget és képeket dolgoz fel (multimodális), miközben fogyasztói hardveren, mint az RTX 400 grafikus kártyával fut.

A Mistral Small 3.1 különféle ismeretek és utasítások vonatkozásában felülmúlja a Gemma 3-at, a Google Gemini 2.0-n alapuló új nyílt forrású modelljét és hozzá hasonló kisméretű modelleket is. Akár 128 ezer kontextus-tokent képes kezelni, másodpercenkénti százötven token sebességgel működik, azaz gyors is.

Az új változat jól szemlélteti, hogy a nyílt MI-modellek közötti verseny hogyan csökkenti a szabadalmaztatott alternatívákkal szembeni teljesítménybeli különbségeket, miközben fejlesztők is szabadon hozzáférhetnek.

Az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala szerint a meglévő törvények elegendők megállapítani, hogy az adott MI-generálta alkotásra érvényes-e a jogvédelem, vagy sem. Nincs hozzá szükség további szabályozásra, új törvényekre – vélik.

Ezek a munkák akkor, de csak akkor jogvédettek, ha emberi személy elegendő kreatív inputtal járult hozzájuk, és ez az outputon is látszik – áll az MI és szerzői jogra vonatkozó törvényről készülő háromrészes beszámoló második részében. Azaz, ha a tartalmat egyszerű promptoláson túl is az ember formálja meg.

Elutasítják az új jogi keretet, mert a meglévő definiálja a szerzőiség és az eredetiség egyértelmű szabványait.

Humán szerzők, művészek a generált output válogatásával, összehangolásával és módosításával tartják meg a jogaikat. A válogatás az MI által létrehozott darabok szelekciójára, az összehangolás több output összefüggő munkába rendezésére, a módosítás által generált anyagokat egyedivé tevő megváltoztatására vonatkozik. Ez a jog akkor is fennáll, ha kreatív munkáikat MI dolgozza fel. Csak akkor veszítik el, ha a végeredmény túl általánosan átalakító jellegű.

A beszámoló hangsúlyozza a jogfolytonosságot a számítógéppel készített munkákkal kapcsolatos korábbi döntésekkel. 2022-ben visszautasítottak egy emberi közreműködés nélküli művet, 2023-ban viszont megadták a védettséget egy, MI-generálta képeket tartalmazó képregénynek, mert a szöveg, az elrendezés és a módosítások ember munkái voltak. Korábbi technológiák, például a fényképezőgép esetében ugyanezt a megközelítést használják. Lényeg az azonosítható humán kreatív input.

Az anyag első részében a digitális utánzatokról, személyek kinézetének és hangjának generált hasonmásáról viszont azt írták, hogy a meglévő törvények nem biztosítanak elegendő védelmet a nem engedélyezett szintetikus replikákkal szemben, és a szövetségi törvényhozásnak a hiány pótlását javasolják. Erre a problémára egyelőre nincs megnyugtató törvény.

A hivatal szándékosan elkerülte, hogy szigorú kritériumokkal definiálja a jogvédelemhez elegendő humán input szintjeit, mert az esetenként változik. A rugalmas megközelítés kreatív személyek sokféle MI-használatához és a technológia előre nem látható lehetőségeihez is alkalmazkodik.

A Google bevezette MI Társtudósát, egy általános multiágens-rendszert. Mélyreható kutatási javaslatokat kell generálnia a felhasználó által meghatározott kereteken belül. A fejlesztők gyógyszerek újrahasznosításáról, gyógyszer-trendek azonosításáról és laboratóriumi antimikrobiális ellenállásról készítettek és értékeltek ki javaslatokat vele. A rendszer kutatószervezetek számára korlátozott mértékben rendelkezésre is áll már.

Az MI Társtudós elfogadja a kutatási cél szöveges leírását, vonatkozó korlátokat, ötleteket. Javaslatokat és áttekintéseket generál, rangsorol, és javít rajtuk. A Gemini 2.0 nagy nyelvmodell-család más ágenseit használja.

A kész javaslatok a hátteret, a megvalósíthatatlan igényeket, megoldási tervet, célokat, hipotéziseket, érvelést, a kutatás lépéseit és a vonatkozó cikkeket tartalmazzák. Az ágens más ágensektől kap, fogad el visszajelzéseket, hogy egyidőben hajtsák végre a feladataikat.

A rendszerben van felülvizsgáló/felügyelő, a javaslatok listáját generáló, a generált javaslatokat szűrő gondolkodó, a hasonlóságokat és ismétlődéseket vizsgáló közelség-, új javaslatokat készítő evolúciós és a közös mintázatokat azonosító meta átnéző ágens is. Együttes munkájuk az MI társtudós tevékenysége.

Már eddig látványos biomedikális eredményeket ért el.

A Google kutatói a leukémia egyik akut típusát kezelő gyógyszerekre tettek kísérleti javaslatokat. A harminc legmagasabb pontszámot elértet megosztották humán szakértőkkel, akik kiválasztottak ötöt laboratóriumi tesztekre. Az ötből három elpusztította az érintett leukémia-sejteket.

Szakértők a májfibrózist (kötőszövet kóros felhalmozódását) kezelő tizenöt gyógyszer hasznosításához legmagasabbra rangsorolt tizenöt javaslatból kiválasztottak hármat. Kettő szignifikáns mértékben és anélkül gátolta a fibrózist, hogy mérgező hatással lett volna a többi sejtre.

Az MI Társtudós hipotézissel állt elő arról, hogy mikrobák miként válnak ellenállóvá antibiotikumokkal szemben. Humán kutatók szintén javasolták és kísérleti úton hitelesítették ugyanezt a hipotézist, munkájukat viszont még nem publikálták, tehát az MI Társtudós nem férhetett hozzá.