Vállalatok stratégiákat dolgoznak ki a jövőről, technológiákról, például a mesterséges intelligenciáról vagy a dolgok internetéről, új üzleti modellekre épülő növekedésről. A tendenciák összefonódását és komplex hatásukat viszont kevesen veszik figyelembe.

A Frost & Sullivan Vizionárius Innováció Csoportja a következő 10-15 évére készített előrejelzésében a konvergencia egyénre, társadalomra, vállalati és kormányzati közegre gyakorolt hatása alapján azonosított hét markáns trendet.

A test kiterjesztésével kezdik, amelynek egyik formája, a magunkon viselhető technológiák fényképező és videókat készítő kontaktlencsékké, egyetemes fordító fülhallgatóvá, fizikai erőnket növelő exoskeleton-féle ruhákká fejlődnek. Agyba ültetett mikrochipekkel és más neurális megoldásokkal vezérelhetünk művégtagokat, bőr alatti RFID eszközökkel nyithatunk ki ajtókat, és a jelszót sem kell többé bepötyögni. A genetika újabb vívmányaival egyre ellenállóbbak leszünk, „optimalizálódunk”, ami komoly kockázatokkal is járhat: egyrészt meghackelhetik kontaktlencsénket, agyunkat, másrészt mélyebbé válhat a társadalmi szakadék.

A magunkon viselhető technológiák és a beültetett agy-számítógép interfészek (BMI) következményeként gondolkodásunk gyorsabb, gondolatainkat könnyebben kommunikáljuk. A gépelés és a beszéd sebességkorlátja nem akadály többé, Mark Zuckerberg szavaival: „ma fotók és videók közzétételével osztjuk meg nyaralási élményeinket, BMI technológiákkal viszont a teljes érzékszervi és érzelmi élményt adhatjuk át barátainknak, családunknak.”

A gamifikáció (játékosítás), a viselkedéstudomány és az MI összekombinálása növeli az emberi produktivitást. Egyes cégek és kormányok az első kettőt már alkalmazzák együtt, mesterséges intelligenciával kibővülve pedig például a fogyasztói szokások még markánsabban befolyásolhatók.

Empatikusabbak leszünk. A virtuális valóság és a BMI megoldások elterjedésével jobban megértjük mások szempontjait, cselekedeteik mozgatórugóit. Szerepükbe tudjuk élni magunkat, kevesebb a félreértés, mintha csak a bevett kommunikációs formákat használjuk.

Folytatódik és tömeges méretűvé alakul a termékek és szolgáltatások személyre szabása, amelyhez a marketingesek akár vásárlási szokásainkon és hétköznapi cselekedeteinken alapuló érzelmi szűrőket is használhatnak. A személyiségünket jobban ismerő MI asszisztensek segítenek valóban nekünk való állások megtalálásában, munkahely-változtatásban.

Megváltozik az üzleti gyakorlat, munkáltatót és alkalmazottat egyaránt személyre szabott, velünk együttműködő mesterséges intelligenciák támogatják. Cégek vezetőtanácsában akár MI is helyet foglalhat. A BMI technológiák vállalati bevezetése viszont komoly információbiztonsági kockázatokkal járhat, miközben cégek agytevékenység-serkentő megoldásokba fektetnek komoly összegeket, hogy javítsák az alkalmazottak összpontosító készségét és hamarabb elsajátítsanak új képességeket.

A széles körben használt új technológiák testünket, gondolkodásunkat és viselkedésünket egyaránt befolyásolják. Az általuk előidézett változások miatt egyre több filozófiai kérdés fogalmazódik meg az ember mibenlétéről, legfőbb értékeiről, Mi a fontosabb: intelligencia, siker, boldogság, életminőség vagy valami más? Elképzelhető, hogy nemzeti szinten is prioritásokat fogalmaznak majd meg, és a versengésben senki nem akar lemaradni…