Képzeljük el, hogy számítógépek vizualizálják a gondolatainkat. Kicsit távolinak és sci-fiszerűnek tűnik, holott a Kiotói Egyetem friss kutatási eredményei után egyre reálisabb és közelibb ez a jövő.
A gépi tanulást korábban agyszkenek (MRI-k) vizsgálatára és az emberi gondolatok egyszerű, bináris képek, például fekete és fehér betűk vagy földrajzi alakzatok formájában történő megjelenítésére használták.
A japán kutatók továbbléptek. Új technológiájuk mély ideghálókkal dekódolja gondolatainkat – színek és szerkezetek több rétegéből álló bonyolultabb, hierarchikus képeket. Régebben pixelekből vagy egyszerű formákból álló képeket tételeztek fel. Agyunk viszont különféle komplexitású jegyek és összetevők hierarchikus kivonatolásával dolgozza fel a vizuális információkat.
Az új módszerrel – az agy hierarchikus szerkezetét utánzó mély ideghálókkal – ennek megfelelően nemcsak bináris pixelek, hanem tárgyak detektálhatók.
10 hónap alatt 3 személynek természetes képeket, mesterséges mértani formákat és az ábécé betűit mutatták alkalmanként változó ideig. Esetenként, amikor az illető a 25 kép egyikét nézte, mérték az agytevékenységét. Máskor azt követően, hogy megmutattak neki egy képet, gondolnia kellett rá. Az agytevékenység leszkennelését követően a számítógép visszafejtette az információt, hogy vizuálisan megjelenítse az adott személyek gondolatait.
Az alábbi két ábra megmutatja a természetes képeket és betűket néző személyek agytevékenységének képi eredményeit.
A képekre való emlékezés alapján mért agyhullámokból a kutatók érdekes következtetéseket vontak le, például, hogy az idegháló nehezebben boldogult a rekonstrukcióval. Egyszerű magyarázata van: nekünk is nehezebb visszaemlékezni, hogy mit láttunk pontosan. Az agy kevésbé aktiválódik ilyen esetekben.
A technológia pontosításával elképesztő lehetőségeink lesznek. Egyszerűen elképzelünk valamit, amiből a gép azonnal képet generál, azaz a komputer vizualizálhatja álmainkat, pszichiátriai betegek hallucinációit. Az agy-gép interfészek idővel lehetővé teszik a képekkel vagy gondolatokkal történő kommunikációt.
A kiotói kutatók nincsenek egyedül. A korábbi a keresőóriás radikálisan új projektjeivel foglalkozó GoogleX-nél dolgozó Mary Lou Jepsen a telepátiát 10 éven belül megvalósító sapkán dolgozik, Bryan Johnson Kernel nevű cége pedig az agy neurológiai működésén javító számítógépes chipeket implantálna gondolataink fészkébe.