Elképesztő összegekért, kb. 100 négyzetméteres telkeket mintegy 200 ezer dollárért vásárolhatnak meg a befektetők Genesis City-ben, a nagyjából Washington D.C. méretű virtuális városban. (Összehasonlításként: Washington D.C. szövetségi államként, területe alapján az USA legkisebb állama lenne.)
A különös piacot a virtuális valóság (virtual reality, VR) ígérete keltette életre. A Google alkalmazásában álló világhírű feltaláló, mesterségesintelligencia-szakértő és futurológus Ray Kurzweil szerint csak idő kérdése, és a fizikai munkahelyek a múlt mementói lesznek, mert a legtöbb tevékenységet virtuális terekben fogjuk végezni. Prognózisok alapján 2020-ra a VR és a kiterjesztett valóság (augmented reality, AR) együtt kb. 162 milliárd dollár bevételt generál.
A csillagászati árakat ezek az előrejelzések és a gyors technológiai fejlődés magyarázzák.
A Genesis City mögötti cég, a Decentraland a kriptovilág saját finanszírozási mechanizmusát, a közösségi pénzgyűjtés (crowdfunding) és a tőzsdei kibocsátás különös keverékének számító ICO-t (Initial Coin Offering) tavaly augusztusban indította el. Kriptovalutája is van, az Ethereum blokkláncon alapulón MANA („föld”). Az ICO 30 másodperc leforgása alatt befektetők, VR-rajongók és VR-cégek jóvoltából 26 millió dollárt ért el.
A Decentraland ambiciózus terveket dédelget, Genesis Cityt virtuális metropolisszá kívánja fejleszteni. A telektulajdonosok már különféle zónákról tárgyalnak, köztük Las Vegashoz hasonló szerencsejáték-negyedekről is. A felhasználók elvileg kaszinózhatnak, koncertekre járhatnak, bevásárlóközpontokba mehetnek, workshopokon vehetnek részt, céget alapíthatnak.
Egyelőre azonban még semmit sem programoztak le, a térkép viszont folyamatosan változik.
A befektetők nem örülnek, amikor a projektet közösségi finanszírozáson alapuló Sim Cityként emlegetik. Platform, és nem játék – hangsúlyozzák. A valódi pénzt is átválthatjuk, a nyilvánosság előtti nyitás időpontjáról viszont még nincs információ.
Januárban 2 ezer dollár körüli összegért adtak el egy parcellát, két hónappal később már 175 ezerért értékesítettek ugyanakkora területet. (Még egy összehasonlítás: az újraéledő egykori sikeres virtuális világ, a Second Life 600 dollárért kínál 256x256 méteres telkeket.)
A korai érdeklődők hamar megforgatták a pénzüket. Különösen a kereskedelmi zónák és a forgalmas részek drágák, és az árak annak ellenére emelkednek, hogy még senki sem látogatta meg ezeket a tereket.
Kérdés, hogy a virtuális valóság és az azt működtető technológiák tényleg olyan mértékben terjednek el néhány éven belül, mint sokan prognosztizálják?
A VR esetében nem árt az óvatosság: az 1990-es évek első felének techgurujai a közeljövő valóságát látták benne, a mostani évtizedben pedig 2016-ot harangozták be az áttörés éveként.
