Egy új robottechnológia jóvoltából hal- és méhközösségek kommunikálhatnak egymással.
A Lausanne-i Svájci Szövetségi Technológiai Intézet (EPFL) kutatói méh- és halcsoportok jelzéseit „lefordító” és továbbító robotokat fejlesztettek. A két állatfaj kommunikációja határokon ível át: az érintett méhek Ausztriában, a halak néhány száz kilométerrel nyugatabbra, Svájcban élnek.
„Előzmények nélküli hidat alkottunk a két állatközösség között. Így lehetővé válik, hogy tevékenységeik, dinamikájuk egy részét megosszák egymással” – magyarázza Frank Bonnet, az EPFL robotikusa.
Az EPFL Mobil Robotok Csoportjának kutatói korábban állatok között ténykedő „kémrobotokat” fejlesztettek. Nemrég zebradániók (zebrahalak) közé beszivárgó, majd az állatok úszási irányát befolyásoló robotot dolgoztak ki.
Legutóbbi kísérletük előtt eldöntötték, hogy a „kémhalat” különböző fajták közti kommunikációhoz fogják használni.
Ausztriában, egy tartály belsejében egy méhcsoport természetes rajszerű tevékenységet végzett két robot terminál körül. Kutatók a terminálokat és a kémhalat jelek továbbítására és a változatos csoportok viselkedésének befolyásolására használták.
A kísérleti kaptárokban a terminálok rezgések, hőmérséklet-változások és légmozgások formájában küldték a jelzéseket. Az eltérő jelzések hatására a méhek csak az egyik, vagy csak a másik terminál körül csoportosultak.
A kémhal jelzéseinek hatására a halak különböző irányokba kezdtek el úszkálni.
Mindegyik robot felvette az adott csoport mozgását, jelekké konvertálta, majd továbbította a másik robotnak, az pedig megosztotta a másik állatcsoporttal. Így jutott el a halak „üzenete” a méhekhez, és vice versa.
„A robotok úgy tevékenykedtek, mintha nemzetközi konferencián lennének közvetítők és tárgyalók. A változatos információcseréken keresztül a két állatcsoport fokozatosan eljutott a megosztott döntéshozásig” – nyilatkozta Francesco Mandada, az EPFL Biorobotika Laboratóriumának kutatója.
A két csoport közti kommunikáció kezdetben teljesen rendszertelen, szabálytalan volt, de 25 perc elteltével mindkét közösség elkezdte összhangba hozni a mozgását, a halak kizárólag az óramutató járásával ellentétes irányba úsztak, a méhek pedig csak egy terminál körül csoportosultak.
„A fajok még egymás tulajdonságaiból is adaptáltak néhányat. A méhek kicsit nyugtalanabbakká váltak, a szokásosnál ritkábban, a halak viszont az átlagosnál sűrűbben csoportosultak” – összegez Bonnet.
