A többek között amerikai háborús veteránoknál jelentkező poszttraumás stressz-zavar (PTSD) az egyik legnehezebben diagnosztizálható pszichés betegség, és évek óta a diagnosztika egyik legnagyobb kihívása. Hagyományos módszerek, például a szemtől szembeni klinikai interjúk az orvos szubjektív megközelítése vagy a tüneteket palástolni igyekvő páciens miatt, gyakran pontatlanok, téves következtetéshez vezetnek.

A New York Egyetem kutatói kivennék a találgatást a diagnosztikából, és mesterséges intelligenciára bíznák a PTSD objektív megítélését. Az MI a páciens hangját vizsgálja.

A felsőoktatási intézmény az iPhone-t Sirivel bővítő SRI International kutatóintézettel közösen végzett vizsgálatokat a témakörben. Öt éve fejlesztenek az emberi beszédet értő, a PTSD jeleit és érzelmeket detektáló programot.

Ugyanaz a tanulási folyamat játszódik le, mint amikor automata ügyfélszolgálati szoftverek elsajátítják, hogyan csillapítsák le a dühös telefonálót. Az emberi fül számára érzékelhetetlen változók és hangmarkerek megfigyelésével, az algoritmus 89 százalékos pontossággal diagnosztizálja a PTSD-t.

A kutatók 129 háborús veteránnal készítettek interjút, és mindet felvették. A tanulmányhoz 40 ezer beszédmintát használtak fel. Az MI-t a hanganyag alapján tanították be, fel kellett ismernie a PTSD-vel kapcsolatba hozható hangmódosulásokat, például a lassabb és monotonabb hanghordozást, a rövidebb tónustartományt, a kevesebb artikulálást stb.

Az MI apró változásokat is érzékel, például a torokizmokra nehezedő nyomást, vagy amikor a nyelv megérinti a szájat. Ezek mind a PTSD diagnosztizálását segítő jelek.

„Nem azok a beszédjegyek voltak jellemzők, amikre előzetesen számítottunk. Azt hittük, hogy a páciensek izgatottan, zavarodottan fognak beszélni. Az adatok vizualizálásánál a beszédjegyek a vártnál laposabbak, atonálisabbak voltak, viszont sikerült azonosítanunk a PTSD-ben szenvedő személyekre oly jellemző dermedtséget” – magyarázza Charles Marmar, a kutatást ismertető tanulmány egyik szerzője.

Az MI egyrészt a PTSD gyógyításának mérföldköve lehet, másrészt egyelőre korlátozott, mert csak férfikatonák hangját képes kezelni, tehát komoly frissítésekre, átalakításra szorul.

Mihelyst egyetemesebbé válik, a beszédelemzés a rendezetlenség objektív vizsgálatának egyik eredményes biomarkere lehet, amellyel a veteránok pontosabban diagnosztizálhatók.