Stanisa Raspopovic, a Zürichi Svájci Szövetségi Technológiai Intézet kutatója és munkatársai vettek egy kereskedelmi forgalomban beszerezhető műlábat, majd szenzorokat szereltek a talpára és a térdébe. A szenzorok vezetéken keresztül összekapcsolhatók az adott személy combjában lévő idegekkel.
Műlábat viselő személyek elmondták, hogy mindegyiküknek, de különösen a végtagjukat térd felett elvesztőknek nehézséget okoz a használatuk. A probléma egyik oka, hogy a mesterséges testrésztől nincs visszajelzés, így nem érzékelnek semmit, a térbeli pozíciót nehezebben ítélik meg; nem tudják felmérni őket, mint ahogy a mozdulatokat sem.
Elbizonytalanodnak.
Az intézetben fejlesztett technológiában pontosan azért vannak szenzorok, hogy viselőjük érezze, ha a láb meghajlik, ha a talajra lép. Ezekkel az érzetekkel gyorsabban jár, nő az önbizalma.
Az új műlábat viselő első két személy nemcsak elégedett volt, hanem azt is elmondták, hogy sokkal kevesebb fantomfájdalmat éreztek.
Felmérések szerint amputáción átesett személyek 60-80 százaléka érez fantomfájdalmat. A végtagamputálás vagy az ideg gyökereinek megsemmisítése után jelentkező fájdalom olyan, mintha az amputált vagy hiányzó végtag még mindig része lenne a testnek, együtt mozogna a többi résszel. A fantomvégtag egyik legmegdöbbentőbb tulajdonsága az adott személy elképesztő valóságérzete.
A két tesztalanyon az első hónapban az idegek optimális stimulálást vizsgálták, amellyel a legélethűbb érzeteket akarták elérni. Raspopovic elmondta: mindketten valóság-közeli élményről számoltak be.
Ezt követően szabadtérben tesztelték őket. Gyorsabban jártak, mintha visszacsatolást/visszajelzést nem használó műlábat használtak volna. Percenként 6 métert tettek meg, és kényelmesen érezték magukat.
„A mozdulatok észlelése rendkívül fontos. Így érzik, hogy a művégtag hozzájuk tartozik” – magyarázza a munkatársaival korábban műkart fejlesztett Aadel Akhtar, az Illinois Egyetem (Urbana-Champaign) kutatója (aki a svájci projektben nem vett részt).
Három hónap elteltével egyikük fantomfájdalmai teljesen eltűntek, a másiké pedig 80 százalékkal csökkentek.
„Ez még nagyobb haszon” – véli Akhtar.