2050-ig technikailag kivitelezhető az emberi fül, szem, agy és izomzat feljavítása – áll az amerikai hadsereg egyéves kutatást összegző friss tanulmányában (Cyborg Soldier 2050).
A Honvédelmi Minisztérium kutatói szerint a polgári egészségügyi piacon folyamatosan nő az új etikai, jogi és társadalmi kihívásokkal járó cyborg készségek iránti igény. (A tanulmány szerzői a katonai biotechnológia hatásait is behatóan vizsgálták.)
Négy kivitelezhető megoldást azonosítottak.
A szem képalkotást, látást, célzást és helyzettudatosságot növelő módosítása az első. Az izomvezérlés testre illeszthető szenzorhálózattal történő „újjáépítése és programozása” a második, a hallás kommunikációt és védelmet célzó javítása a harmadik, míg a negyedik az emberi agy kétirányú adattovábbítással történő közvetlen idegi felturbózása a negyedik.
Mind a négy, de főként az utolsó forradalmasíthatja a hadviselést. Az ember-gép és az ember-ember (agy-agy) kommunikációt egyaránt megkönnyíti, harcosok közvetlenül érintkezhetnek ember nélküli és autonóm rendszerekkel, illetve más személyekkel, a technológia optimalizálja a vezérlést.
A kutatók azt is megjegyezték, hogy a következő három évtizedben a civil társadalomban is elterjedhetnek a cyborg technológiák, hatásaik viszont csak 2050 után válhatnak nyugtalanítóvá.
„Feljavított” emberek akkor tűnnek fel a civil lakosságban és a hadseregben. A jelenség további egyenlőtlenségekhez vezethet, megkérdőjelezheti a társadalom jogi, biztonsági és etikai alapjait.
A kutatók hét ajánlást is megfogalmaztak a Pentagon vezetői felé.
A hadseregnek oda kell figyelnie az ember-gép szimbiózisok globális társadalmi megítélésére. Amerikaik az ezirányú orosz és kínai fejlesztéseket tipikusan úgy képzelik el, hogy minden erkölcsi megfontolást nélkülöznek, a feltételezés igazságtartamáról viszont soha nem győződtek meg.
Az amerikai politikai vezetők feladata lenne a NATO és más fórumok keretében megvitatni a partnerekkel a cyborg technológiák katonai műveletek közbeni interoperábilis potenciálját.
A jelenlegi jogi, biztonsági és etikai keretek alapos felülvizsgálata szintén megkerülhetetlen, akárcsak a „turbósító” technológiák részben a sci-fi filmek és regények miatt kialakult negatív társadalmi megítélésének felvilágosító tevékenységgel történő megváltoztatása. Országos és nemcsak kormányzati szintű megközelítésre lenne szükség, amelyben például Kína jelenleg az USA előtt jár. A hosszútávú biztonsági kockázatokat és az új technológiák emberekre gyakorolt hatásait folyamatosan kellene monitorozni.
A hatások egyértelműen pozitívak lesznek, a technológiák javítani fogják az életminőséget, sérült személyek visszanyerhetik elveszített érzékszerveiket, ugyanakkor vigyáznunk kell, hogy a lehetőségek maximalizálása mellett a biztonságra is odafigyeljünk – összegeznek a kutatók.