A mélytanulás (deep learning) nemcsak a jövő felé nyit kapukat, hanem a múltat is közelebb hozza, legalábbis erről tanúskodik egy Reddit felhasználó, Denis Shiryaev munkája.
Shiryaev New York Cityről közel 110 éve készült felvételeket alakított a 21. századhoz. A képeket automatikusabban élesebbé tette, növelte a képkocka (frame) rátát, és színesre cserélte a fekete-fehéret.
Egy svéd filmes 1911-es felvételeihez, (a Svenska Biografteatern számára készült) összesen 8 perc mozgókép-anyaghoz jutott hozzá.
Öt napon keresztül ideghálókon futtatta a filmet, speciális („feljavított szuper felbontású ellenséges generatív”) hálózattal dolgozott. A hálózhat számolta ki a plusz pixeleket, és a felbontást 4K-ra (azaz kb. 4 ezer horizontális pixelre) növelte.
Egy másik speciális programmal („mélység-tudatos videokocka-közbeszúrás”) köztes képkockákat generált, és így elérte a másodpercenkénti 60 képkocka rátát. A korai 1900-as évek felvételein sokkal alacsonyabb ráta volt az általános, ezért tűnnek felgyorsítottnak, szaggatottnak, egyenetlennek (és gyakran megmosolyogtatónak).
A felvételeket a DeOldify programmal színezte ki, bár a Redditen megjegyezte, hogy az eredménnyel nem teljesen elégedett, mert a színeket nem tartja történelmileg pontosnak.
A hangeffektusok viszont sima digitális audioklipek; egyes kommentelők meg is jegyezték, hogy felismertek lónyerítéseket a legendás Age of Empire II videojátékból.
Shiryaev ugyanezeket a munkafolyamatokat 1896-ban Moszkváról készült felvételek, a Lumière-fivérek (Auguste és Louis) szintén 1896-os, A vonat érkezése minifilmjének, valamint az Apollo 16 űrhajó asztronautáinak 1972-es holdfelszíni sétájának „aktualizálására” is használta.
Az „új” filmek azért fontos munkák, mert régi időket elevenítenek meg, jelentősen feljavított, a jelenhez igazított képminőséggel, hitelesebb mozgással, és a sok korabeli film valósághűségét csorbító színhiányt is megoldotta.
Hasonló módszerekkel több hollywoodi klasszikust is aktuálisabbnak éreznénk, ugyanakkor nem biztos, hogy művészi értékük is nőne.
