Elon Musk agy-számítógép interfészen (Brain-Computer Interface, BCI) dolgozó cége, a Neuralink múlt héten különös videót mutatott be: egy makákó majom az ősrégi videojáték Pongot játszotta. A számítógépet elméjével kontrollálta, irányította.

„Gondolati úton, agyába ültetett chip közvetítésével játszik” – nyilatkozta róla Musk.

A kilencéves majom agyának mindkét oldalára egy-egy eszközt kapcsoltak. A Link nevű szerkezet az idegsejtek tevékenységét rögzíti, miközben az állat interakciókat folytat a számítógéppel. Ezt a karok mozdulataiért részben felelős motorikus kortexbe implantált, nagyon pici elektródák teszik lehetővé.

A makákó megtanulta a joystick használatát, hogy hogyan mozgassa a kurzort a célpontra, amiért banánt kapott jutalmul.

Az adatokat dekódoló algoritmusba táplálták, hogy valósidőben előre lehessen jelezni a majom kézmozdulatait. Mihelyst kalibrálták a dekódert, már nem a joystickkel, hanem gondolataival irányította a kurzort. (Előbbit egyébként ki is kapcsolták.)

A kísérlet ugyan látványos, de nem új. Az ötletet az 1960-as években felvetették, majmok pedig már a 2000-es évek elején tudtak agyukkal mozgatni kurzorokat. Az elképzelést 2006 óta tesztelik emberekkel. A tudományos közvélemény mindenesetre részletes, magyarázó tanulmányt is vár a videó mellé.

A legnagyobb újítás, hogy a bőrön nincsenek kábelek, az agy és a gép kommunikációja vezeték nélkül történik. Ezekkel a lépésekkel az emberen történő alkalmazások is biztonságossá válnak, és az állatkísérletek sem olyan kíméletlenek, mint voltak régebben.

A Neuralink augusztusban három disznóval tartott technológiai bemutatót. Egyikük, Gertrúd interakcióba lépett a számítógépes rendszerrel, agya jelzéseket küldött. A cég mindezekkel az emberi agy és a számítógépek közötti információáramlást akarja felgyorsítani. A technológia ugyan gyerekcipőben jár még, de bizakodnak, hogy mozgássérült személyek hamarosan az elméjükkel működtetnek majd komputereket.

Musk elmondta, hogy első termékükkel őket célozzák meg; okostelefonos alkalmazás lesz. Sokan viszont a személyes szférát (privacy) féltik, mert szerintük a technológiával akár a gondolataink is kiárusíthatók.