Elon Musk súlyos mozgáskorlátozott személyeken segíteni hivatott, 2016-ban alapított Neuralink vállalata elvégezte első chipbeültetését emberi agyba. A műtétről a cégalapító számolt be közösségimédia-oldalán, az X-en. Az érintett (akinek sem a személyazonosságát, sem a betegségét nem közölték) szépen gyógyul, agyában az utasítások testhez továbbításához szükséges, ígéretes idegsejt-tüske aktivitást detektáltak.

Valamivel később Musk arról posztolt, hogy gondoljunk bele: milyen lett volna, ha Stephen Hawking gyorsabban kommunikál, mint egy gyorsíró vagy egy aukcióvezető? Pontosan ez a céljuk a cég majdani Telepátia nevű, első termékével.

A Neuralink hónapokkal korábban kezdett el önkénteseket keresni a kísérleti N1 számítógépes interfészhez. PRIME (Precise Robotically Implanted Brain-Computer Interface) nevű első emberen végzett vizsgálatuk felkeltette a nyaki gerincvelő sérülésben vagy amiotrófiás laterális szklerózisban (ALS) szenvedő személyek érdeklődését. A jelentkezőknek legalább huszonkét évesnek kellett lenniük, valamint folyamatos és megbízható gondozóval rendelkezniük.

Tavaly közölték, hogy robotot használnak majd az implantátum ultrafinom és rugalmas szálainak az agy mozgási szándékot szabályozó területén sebészeti úton történő elhelyezésére. Mihelyst a helyére kerül, kozmetikailag láthatatlan, az agyi jelzéseket vezeték nélkül rögzíti és továbbítja a mozgási szándékot dekódoló alkalmazásba.

A PRIME-vizsgálat célja a beültetés biztonságának, a sebészrobot hatékonyságának értékelése, és az elektronikus eszközöket gondolati úton irányító interfész lehetőségeit is vizsgálják. Személyek például kézmozdulatokat elképzelve irányíthatnak kézprotézist. Musk szerint valamikor a jövőben a technológia emberfeletti kognitív képességekkel ruházza fel viselőjét. A közelebbi jövőben azonban korlátozott autonómiájú személyek autonómiáját kívánják visszaadni, később az emberi potenciált szándékoznak felszabadítani vele.

A bejelentés ígéretes és mint Musk esetében megszoktuk már, médiaszenzáció is, sikerről viszont korai lenne még beszélni, mert a kísérletről nem tudunk további részleteket.

A Neuralink egyébként nem egyedül próbálkozik az agy-számítógép interfésztechnológiával (Brain-Computer Interface, BCI) . A BrainGate például lehetővé tette lebénult személy számára, hogy gondolati úton kommunikálva, elképzelt kézírását szöveggé alakítsa. Mások is értek el ígéretes eredményeket.