Világszerte egyre gyakrabban próbálják szabályozni a mesterséges intelligencia használatát.

Az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága április második felében jelezte, hogy jogi útra lép az elfogult, részrehajló rendszereket fejlesztő vállalatokkal szemben. Más országok, köztük Ausztrália, az Egyesült Királyság, India és Kína a nagy techcégeket megregulázni hivatott törvényeket hozott, amelyekből az MI sem maradt ki.

Az Európai Unió a 2018-as általános adatvédelmi rendelet, a globális trendet elindító GDPR folytatásaként, az MI technológiák és alkalmazások szigorúbb szabályozását, egyes esetekben a tiltásukat javasolja. A javaslat az első eset, amikor meghatározó jelentőségű nemzetközi szervezet a technológia feletti szélesebb kontrollt akar.

A százoldalas dokumentum kockázati szintjük szerint osztja három kategóriára az MI-rendszereket. Mesterségesintelligencia-definíciójuk a gépi tanuláson és a logikán alapuló megközelítésre, így a szakértő rendszerekre és a statisztikai modellekre is vonatkozik.

A törvények megtiltanák az „elfogadhatatlan” kockázattal járó megoldásokat, mint a valósidejű arcfelismerést, az embereket tudatalattira ható jelzésekkel manipuláló, valamint a személyek megbízhatóságát viselkedésük vagy identitásuk alapján kiértékelő algoritmusokat.

A „magas kockázati szint” személyeket azonosító, a közlekedést, a vízellátást és más infrastruktúrákat irányító, kontrolláló, az alapvető szolgáltatásokkal, munkaerő-felvétellel és elbocsátással foglalkozó, valamint a büntetés-végrehajtásban használt MI-rechnikákra vonatkozik. Ezeknek a rendszereknek bizonyítottan megbízhatónak kell lenniük, tanulásukhoz kiváló minőségű adatokat kell használni, és részletes dokumentáció is kötelező hozzájuk. A chatbotoknak és a hasonló alkalmazásoknak tudatniuk kell a felhasználóval, hogy géppel kommunikálnak.

A harmadik, az alacsonyabb kockázati szintnél önkéntes szabályozást javasolnak az EU illetékesei. Ebbe a kategóriába többek között a környezetvédelemmel, a fenntarthatósággal, a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos változatos MI-technikák tartoznak.

A szabályokat megszegő cégek akár éves bevételeik 6 százalékára is büntethetők.

A javaslatokat, törvényeket kritizálók szerint a szabályozók lassítják az innovációt. Emberjogi aktivisták szerint viszont réseket hagytak alapvetően betiltandó alkalmazások előtt. Az arcfelismerés például csak valósidejű használatkor tiltandó, a múltban rögzített videoanyagok esetében viszont használható.