A NASA új hatkerekű marsi robotja, a Perseverance terepjáró az élet jeleit keresi a vörös bolygó egyik kráterében. Ez a feladat azzal jár, hogy az irányítócsapatnak alaposan ki kellett dolgoznia a navigációt, megtervezni az útvonalakat, ugyanakkor a gép egyre önműködőbb módban funkcionál.

Az irányítóknak ezt a munkáját megkönnyíti a rover saját magát navigáló rendszere, az AutoNav. Földi utasítások nélkül készít 3D térképeket a terepről, azonosítja a kockázati tényezőket, megtervezi az akadályok körüli mozgást.

„Az ember rendelkezik a vezetés közbeni gondolkodás képességével. A terepjáró az autonóm vezetésről gondolkozik, miközben a kerekei megfordulnak” – von párhuzamot az emberrel Vandi Verma, a NASA egyik marsjáró-tervezője.

A Perseverance-t más fejlesztések mellett ez a képessége is alkalmassá teszi, hogy elődjénél, az AutoNav korai változatával felszerelt Curiosity-nál gyorsabban, óránkénti 120 méter csúcssebességgel mozogjon. (A Curiosity mindössze húsz méterre képes.)

Kerekeit is úgy alakították ki, hogy a hardver kompatibilisebb legyen a szoftverrel. Egyik számítógépét csak navigációra használja, míg központi komputere a többi feladatot hajtja végre, például biztosítja, hogy a jármű ép maradjon.

A többször frissített AutoNav kulcsszerepet tölt be az egykori – évmilliárdokkal ezelőtti – tó, mai kráter bejárásában. A Mars sokkal nedvesebb volt akkor, mint ma, és a Perseverance úticélja a kráter végén lévő kiszáradt folyó torkolata. Ha a vörös bolygón volt valaha is élet, a nyomait ott kell keresni.

A jármű mintákat gyűjt, majd előkészítő munkát végez, hogy a talált kőzeteket el lehessen küldeni földi elemzésre. A korábbi próbálkozásokhoz képest fontos változás, hogy a terepet nem körbe-, hanem bejárja.

De hiába egyre tökéletesebb, a rover nem boldogulna, ha csak az AutoNav rendszert használná. A földi személyzet munkája kulcsfontosságú, csak az útvonaltervezésben teljes szakértői csoport vesz részt. A rádiójelek Föld és Mars közötti időcsúszása miatt egyszerű joystickkel nem irányítható a gép. A műholdképekből, 3D-szemüvegekkel stb. kinyert adatokon alapuló utasításokat eljuttatják a Marsra, és a terepjáró másnap végrehajtja azokat.