Több magányos tudós évek óta figyelmeztet a napenergia-ipar dinamikus fejlődését veszélyeztető problémára. Lényege, hogy annál kevesebbet ér a napenergia, minél többet adunk a hálózathoz,

A napelemek elsősorban nyáron nagyon sok, gyakran a szükségesnél több elektromosságot generálnak. Ezzel lemennek az árak – olyannyira, hogy időnként már a negatív tartományban vannak.

A földgáz-üzemektől eltérően, a naperőművek működtetői nehezen tudják a szükségleteknek megfelelően szabályozni az áramellátást – gondoljunk csak az éjszakákra vagy a sötét téli nappalokra. Az energia akkor érhető el, ha süt a Nap.

Egy friss tanulmány szerint a világ egyik legnagyobb napenergia-termelője, Kalifornia egyre inkább szembesül a napérték defláció néven ismert problémával. Más forrásokból származó villamosenergia-árakhoz képest, a szövetségi állam napenergiájának átlagos nagykereskedelmi ára 2014 óta 37 százalékkal csökkent. Az ingadozó termelési mintázatok miatt a közművek kevesebbet fizetnek napelemekért, mint az összes többi energiaforrásért.

A fogyasztóknak hiába vonzó az áresés, a jelenség fenyegető, mert lehűti a napenergia-kapacitás klímacélokra rímelő növelésébe vetett reményeinket. A fejlesztőket és a befektetőket nehéz lesz meggyőzni újabb naperőművek építéséről. Intő jel a kaliforniai építkezések 2018 óta tartó stagnálása. Ha ragaszkodnak az ambiciózus energetikai célkitűzésekhez (és muszáj ragaszkodnunk hozzájuk), akkor fel kell gyorsítani a fejlesztéseket.

Kalifornia egyelőre az egész világot fenyegető probléma szűk keresztmetszete. A napenergia-felhasználás Nevadában és Hawaiion, de például Görögországban, Olaszországban és Németországban is gyors ütemben nő, és hiába egyre olcsóbb az erőművek építése, működtetése, így sem tudják ellensúlyozni a deflációt. Már csak azért sem, mert ezek az árak ugyan esnek, de jóval több létesítményt kell felhúzni és üzemeltetni, mint mondjuk, öt éve. Az összkiadások 2022-ben mehetnek a bevételek alá, tehát pusztán gazdasági szempontból nem lesz értelme a napenergiának.

2018-ban lépett érvénybe a törvény, mely szerint 2045-ben Kalifornia csak megújuló és zéró széndioxid-kibocsátású energiaforrásokat használhat. A tervek alapján hatvan százalékuk napenergia lesz. A tanulmányból viszont megtudjuk azt is, hogy a maiakhoz képest további 85 százalékkal esnek addigra az árak.

A probléma elvileg többféleképpen kezelhető, de egyik megoldás sem tesz csodát. Jöhetnek új anyagok és technológiák, a hálózatok működtetői több energiát tárolhatnak (ami szintén drága), államok még nagyobb mértékben támogathatják a napenergia-felhasználást, módosulhatnak a felhasználói szokásaink stb.

Mindegyik könnyíti a tiszta energiára való átállást, de sok pénz és idő is kell hozzájuk.