A rovar-, gyom- és gombairtó szerek egyrészt veszélyesek lehetnek, másrészt viszont lehetővé teszik a mezőgazdaság számára a világ folyamatosan növekvő lakosságának élelmiszer-ellátását. Sokszor azonban túl nagy az ár, mert a károkozókkal együtt jótékony állatok, például a virágok beporzását végző méhek is elpusztulnak.

A gépi tanulás segíthet rovarirtó szereket tervező mérnököknek – ezek az új szerek a célállatok kivételével minden más teremtmény számára veszélytelenek lehetnek.

Méhek nélkül fontos növények, például a gyapot, az avokádó, a legtöbb gyümölcs termesztése gondot okozna. Sok tanulmány viszont egyértelműen bebizonyította, hogy a rovarirtó szerek ártanak a méheknek, egyaránt növelik a házi- és a vadméh-populáció mortalitását, csökken a méhfajok száma.

Az Oregoni Állami Egyetemen modelleket dolgoztak ki, amelyek megállapítják, hogy egy vegyszer halálos méreg egy méh számára, vagy sem. A kutatók szerint megközelítésüket alkalmazva, kidolgozhatók méhekre veszélytelen rovarirtók.

Két idegháló osztályozta, mérgező és nem mérgező kategóriákba csoportosította a molekulákat. Az adatsor 382 rovarirtó molekulát (grafikonokat) tartalmazott, mindegyikben minden egyes atom csomópont, az atomok közötti kapcsolat pedig él, toxicitás címkékkel.

A kutatók különféle módszerekkel trenírozták a modelleket.

Az egyikben az összes gráfot vektorrá fordították, a vektor az atomok elrendezését reprezentálta. Biokémikusok azok alapján hasonlítják össze a molekulákat. Például van olyan jegy, ami arra utal, hogy egy molekula tartalmaz foszfort. A modell inputként használja ezeket a vektorokat.

A másik módszernél a négy összekapcsolt atom összes lehetséges láncolatának előfordulását számoló vektor volt a modell inputja. Mérgező molekulák hasonló számokkal rendelkezhetnek.

A két modell hasonlóan teljesített. A molekulák 81-82 százalékát méhek számára mérgezőként vagy nem mérgezőként azonosították. A mérgezők közül 67-68 százalékos valóban veszélyesen mérgező.