A Marsra készülő drónok és terepjárók prototípusait tesztelte nyáron a kanadai Nyugati Egyetem Izland mostoha időjárású részén, jeges szélben.

„Életemben nem láttam még ilyen őrült szelet. Drónok nem tudnak repülni ekkora szélben, és embereket sem akartunk kockáztatni” – nyilatkozta Catherine Neish, a felsőoktatási intézmény bolygógeológusa.

Amikor az időjárási feltételek minimálisan javultak, kiderült, hogy robotok és emberek tudnak alkalmazkodni hozzájuk. Drónok, terepjárók és emberek koordinált marsi, holdbéli tevékenységét igyekeztek szimulálni.

Izland ideális terep űrmissziók próbájához. A sziget sok része, lávás területek, gleccserek és hegyek földönkívüli közegekre emlékeztetnek. Mivel kis ország, rövid idő alatt többféle terep tesztelhető.

Neish és csapata a sziget közepén lévő, 2014 végén és 2015 elején kitört lávafolyam-helyszínen végezték kutatómunkájukat. A Marson ugyan nem tudunk aktív vulkánról, és az ottani erózió a földihez képest relatíve lassú, viszont a terep és a közeli gleccserek miatt mégis sok a hasonlóság a vörös bolygóval.

A lávánál a Honeybee Robotics által fejlesztett, mintavevő eszközzel felszerelt drónt vizsgáltak. A munka hasznos lehet a NASA számára a Marson drónok és terepjárók által gyűjtött minták tanulmányozásához.

A Kanadai Űrügynökség MERS (Mars Exploration Science River) terepjáróját és az Arizonai Egyetem drónjait szintén tesztelték. A teszteken a Nemzetközi Űrállomás kanadai robotkarját működtető személyzet és a Reykjavik Egyetem kutatói is részt vettek.

A terepjárókat és a drónokat egymástól függetlenül ieányították a NASA kaliforniai Sugárhajtású Laboratóriumának (JPL) távközreműködésével. A JPL mérnökei az interneten küldték az utasításokat, amelyek alapján a helyszíniek terveket dolgoztak ki.

Jelenleg az izlandi kirándulás adatait elemzik, a következő helyszíni teszteket 2023-ban fogják végezni. Bizakodnak, hogy a terepjárók és a drónok koordinációja hatékonyabb és a széljárás is kedvezőbb lesz.