Az „ipari robot” kifejezés sok és sokféle gépre érvényes, viszont programozhatónak, több célra használhatónak és automatizált indusztriális alkalmazásokban működőképesnek kell lenniük, különben nem kerülnek be a nemzetközi robotszervezetek statisztikáiba.

A kínai gyárakban tavaly majdnem annyi ipari robotot telepítettek, mint a világ többi részén összesen. Mivel évről évre kevesebb az aktív munkaerő, érthető az automatizálás felgyorsítása, máskülönben a hatalmas ország képtelen megőrizni világelsőségét a gyártásban. A pandémia a lezárásokkal szintén segíti az automatizációt.

2021-ben 45 százalékkal több ipari robotot szállítottak ki az országban, mint 2020-ban – áll az International Federation of Robotics (IFR) elemzésében. A nehéz munkát végzők felét szintén Kínában telepítették. Összehasonlításként: közel kétszer annyit, mint az Amerikákon és Európában együtt.

Az automatizációt részben (de csak részben) az indokolja, hogy utolérjék a gazdagabb országokat. Jelenleg Kína a világ második legnagyobb gazdasága, de robotikában a gyors fejlődés ellenére nemcsak az USA, hanem Japán, Németország és Dél-Korea egyaránt megelőzi. Másrészt a dráguló munkaerő szintén indokolja a robotokat.

Ezekhez a folyamatokhoz kapcsolódik, hogy demográfiailag, India lakossága akár már 2023-ban meghaladhatja Kínáét, ráadásul Kínában a 20 és 64 év közöttiek száma csökken és a születések száma is változatlanul relatíve alacsony, elöregedik a lakosság, plusz a fiatalok is egyre kevésbé érdeklődnek a gyári munkák iránt. Mivel a munkaerő bővítésére már nem alapozhatnak, és a termelékenység szintén csökken, csak az előre, az automatizáció felé való „menekülés” maradt, csak így tudnak feljebb jutni a közepes átlagjövedelmű országok közül.

A kínai gyárakban telepített robotok nagy része import, legtöbbjük Japánból érkezik. A kínaiak ugyanakkor nagyon befogadók az új robottechnológiákkal, szeretnek kísérletezni velük, használat előtt alaposan letesztelik mindet. 2030-ra 3,2-4,2 millió kínai használatú ipari robotot prognosztizálnak. Ma egymillióan vannak.  

Az automatizáció felpörgetése a magasabb szintű, nagyobb pontosságot igénylő gyártást is segíti, ezekben a robotok jobbak az embernél, olcsóbbak is és könnyebben alkalmazkodnak. Elemzők egybehangzó véleménye, hogy robotok és automatizáció nélkül Kína nem tudja megőrizni világgazdasági szerepét.   

Az USA és a nyugati országok ugyan meg szeretnék szüntetni a Kínától való függést, de a globális gyártás 29 százalékát adó távol-keleti ország még mindig a világ futószalagja.