A Microsoft Research kínai ágazata korábbi technológiával hozta még létre az országban máig széles körben használt Xiaoice chatbotot. A Pekingi Mesterséges Intelligencia Akadémia nemrég fejlesztett 1,75 billió paraméteres beszélgető botot (Wu Dao 2.0). A természetesnyelv-feldolgozással foglalkozó kínai kutatók azonban egyedi kihívásokkal szembesülnek.
A helyi MI-kutatások korábban inkább a gépi látás alkalmazásaira, például önvezető autókra és arcfelismerésre összpontosítottak, a nyelvtechnológiákat kicsit hanyagolták. Nem véletlenül, mert nehéz nagyméretű kínai adatsorokat összeállítani. Számos okból is az: az interneten több az angol, mint a kínai szöveg, a Nagy Tűzfal mögötti anyagok jelentős része nem hozzáférhető. Tegyük hozzá az Egyesült Államok tiltó intézkedéseit, valamint a 2021-es szigorú, de azóta enyhített kínai szabályozás technológiákat hátráltató hatásait, és máris összeáll a kép. Ráadásul több régebbi chatbot kifigurázta a kormányzati korlátozásokat, nem sokat törődött az előírtak betartásával.
ChatGPT, a Bing chat és Bard értelemszerűen angolra optimalizáltak, mivel amerikai cégek a fejlesztők. A kínai vállalatok küszködnek saját nyelvű és kultúrájú, valóban működőképes, tömegeket vonzó fecsegő botok előállításával. Nem véletlen, hogy ChatGPT sokkal jobban vonzza a lakosságot, mint a helyi riválisok. De hozzá sincs elegendő mennyiségű kínai nyelvű adat.
A jogi és a technikai korlátozások ellenére mégis megérkezett az országba, és vírusként söpört végig az ottani közösségi médián. Az OpenAI Kínában nem szolgáltatja a modellt, ezért a felhasználók virtuális magánhálózatokon (VPN) vagy a promptonként valamennyi összeget felszámító offshore szolgáltatóktól szerzik be.
Azért lett nagyon népszerű, mert (a relatíve kevés gyakorlóadat ellenére) kínaiul válaszolja meg a kérdéseket, és az ország populáris kultúrájáról is vannak ismeretei. Kína nagy techvállalatai az utóbbi hetekben mindenesetre reagáltak az OpenAI chatbot diadalútjára.
A Baidu bejelentette a saját ERNIE nyelvmodellen alapuló Wenxin Yiyant (Earnie Botot); a tervek szerint keresőmotorjába és felhőszolgáltatásaiba fogják integrálni. Az Alibaba vállalati DingTalk chatalkalmazásába tervezi beépíteni fejlesztési stádiumban lévő, egyelőre névtelen chatbot prototípusát. Az online kereskedéssel foglalkozó JD.com ChatJD-je ügyfélszolgálatoknál fog dolgozni, de pénzügyi beszámolókat, marketinganyagokat is generál majd. Az online videojátékokat fejlesztő NetEase egyik legnépszerűbb játékába integrálhatja személyre szabott karaktereket, dialógusokat és más kimeneteket előállító chatbotját.
