Az Ukrajna 2022. február 24-i orosz invázióját követő hónapokban az orosz infokommunikációs szakemberek – állami források szerint – közel tíz százaléka, nagyjából százezer személy vándorolt ki az országból. Mivel hivatalos állami forrásról van szó, a valós szám nyilván jóval magasabb.

Most, több mint egy évvel az invázió kezdete óta, a külföldre távozott IT-dolgozók szerint a globális techipartól, kutatásfejlesztésektől, tudományos együttműködésektől és a kritikus alkatrészek importjától elvágott Oroszország a világ vérkeringéséből kieső falvakra kezd emlékeztetni.

A szektor egyik helyi zászlóshajója, a Yandex darabjaira esik, jövedelmező üzleteit (tartalom- és hírszolgáltatását) az állami tulajdonú cégek által vezetett – közösségimédia-oldal – VKontakte (VK) vette meg, miközben az emigrációba kényszerült szakemberek úgy érzik: elrabolták tőlük a hazájukat, illetve hogy Oroszország pillanatok alatt húsz évet ment vissza az időben.

A technológia sokáig azon kevés szektorok egyike volt, ahol érdem és nem kapcsolatok alapján is sikeres lehetett valaki. Az iparág hosszú ideig megőrizte szabad szellemét, nemzetközi támogatásokban részesült, képviselői szerte a világban kereskedtek. Egy ideig úgy tűnt, hogy a nemzetközi vállalatokat az országba csábító Kreml is támogatja a nyitottságot.

A hanyatlás azonban jóval az invázió előtt kezdődött. A kormány több mint egy évtizede próbálja az internetet és a legnagyobb techvállalatokat kontrollálni, a háború pedig felgyorsította ezeket a folyamatokat: a nagy orosz cégek izolálódnak, az internetet az állam erős ellenőrzés alatt tartja, a híreket kormányzati ügynökségek szolgáltatják, a szabad vélemény-nyilvánítás korlátozott. Pedig 2015 és 2021 között az IT-szektor még az országos GDP-növekedés harmadik legfontosabb ágazatának számított, az iparág mostani hanyatlása viszont az orosz gazdaság stagnálásának, jövőbeli rossz kilátásainak szinonimája.

Évekkel ezelőtt a részben Hollandiában bejegyzett Yandex volt az egyik büszkeség, a helyi keresőpiacon a Google-t is megelőzte, kilencvennél több szolgáltatásával uralta az orosz digitális világot, hírcsatornája, a Yandex News évekig korrekten tudósított, de idővel a propaganda diadalmaskodott, az invázió napján pedig híreik már több mint hetven százalékát államilag kontrollált forrásokból szerezték be, így a fogyasztók valódi harctéri események helyett Ukrajna „nácítlanításáról” olvashattak. A túlélésnek ára volt: a Yandex jegyzéseit nem sokkal később felfüggesztették a Nasdaqon, az invázió első két hónapjában az alkalmazottak harmada távozott az országból, nyáron az Izraelben élő – és a nyugati szankciós listán szereplő – vezérigazgató is lemondott. Nemrég jelentették be, hogy a vállalat eredeti formájában megszűnik, szétválik az orosz és a holland székhelyű rész.

A hatalom a Facebookon és Twitteren, illetve más közösségi fórumokon szerveződő 2011-es Kreml-ellenes tüntetések – amelyekben több techvállalat is részt vett – óta egyre szorosabbá tette a szektor feletti kontrollt. Utána kezdődtek a nagyobb korlátozások: a közösségimédia-platformokra és helyi megfelelőikre egyre erősebb nyomás nehezedett, a VKontaktét de facto államosították, alapítója, Pavel Durov 2014-ben távozott az országból (a Telegramot szintén ő alapította), szerinte „Oroszország inkompatibilis az internet-üzlettel.” Unikornis startupok alapítói szintén az emigrációt választották.

Az állami vezetés a Krím 2014-es bekebelezése utáni szankciók hatására találta ki a saját független internetet, a RuNet-et. A 2022-es invázió és következményei új életet leheltek az elképzelésbe, miközben a polgárokat információs buborékban tartani igyekvő állami vezetés blokkolta az Instagramhoz, a Facebookhoz, a Twitterhez és más platformokhoz való hozzáférést. A Digitális Fejlesztési Minisztérium a távozott Google Play és az Apple AppStore helyett megalapította a RuStore-t, és megjelentek a TikTok, az Instagram és a YouTube helyi megfelelői, a Yappy, a Rossgram és a RuTube, míg az állami propagandát a VK terjeszti legintenzívebben.