A Microsoftnál és a Google-nál egy ideje majdnem minden a szöveggenerálásról szól, miközben a Meta még semmilyen zászlóshajónak nem nevezhető generatív MI-terméket nem mutatott be, és eléggé lemaradt a versenyfutásban. A generatív mesterséges intelligencia gyors térnyerése felboríthatja a techvilág rendjét. A Meta hirtelen védekező pozícióban találta magát, pedig komoly összegeket fektettek nagy nyelvmodellekbe (large language models, LLM), képmodellekbe.

A személyzet változása, nem megfelelő prioritások, nem elegendő számítási kapacitás és a korábbi események (a Facebook-felhasználók adataival dolgozó Cambridge Analytica szerepe a 2016-os brexit-szavazásban és amerikai elnökválasztásban, majd a látványosat bukó nyelvmodellek) miatti óvatosság lehetnek az okok – derül ki a Wall Street Journal névtelenségüket megőrző mostani és korábbi, tucatnyi Meta-dolgozóval folytatott beszélgetéseiből.

Tavaly több, LLM-eken dolgozó kutató távozott a cégtől. Állítólag az „MI-főnök”, Yves LeCun nem rajong a nyelvmodellekért, és kevés számítási kapacitást adtak ilyen célokra, ráadásul nincs elég mérnök, inkább tudósokat alkalmaznak. A kutatásokat előnyben részesítik a terméktervezéssel szemben, ami szintén nem kedvez az LLM-fejlesztésnek.

Közbejött még a csúcsminőségű MI-chipek hiánya, míg a rendelkezésre állókat – és más forrásokat is – inkább szétszórt projektek, semmint egységes stratégia megvalósításának szolgálatába állították. Tavaly két LLM-jük, a Galactica és a BlenderBot 3 is óriásit bukott, ami szintén nem inspirálja a vállalatot ezirányú fejlesztésekre.

Ugyanakkor tisztában vannak a helyzettel, és próbálnak tenni ellene. Az utóbbi hetekben több MI-terméket jelentettek be: chatbotot a Messengerhez és a WhatsApphoz, fényképszerkesztőt az Instagramhoz, termelékenység-asszisztenst belső használatra.

A mostanában Elon Muskkal rivalizáló, ellen-Twittert indító Mark Zuckerberg még februárban a közvetlenül Chris Cox termékmenedzser-nagyfőnök alá tartozó, új generatív MI-csoportról beszélt. Modellek gyakoroltatásával, és termékekbe (Facebook, Instagram, WhatsApp) integrálásukkal foglalkoznak.

Talán jobban oda kellene figyelniük a többszáz személyből álló, fókuszált csapattal diszruptív technológiát fejlesztő OpenAI-ra. A modellt máris több cég követi, átstrukturálva magát, és kutatók által futtatott különböző kisebb projektek helyett, kutatókból és mérnökökből álló, kevesebb, de masszívabb projektekkel foglalkozó, nagyobb munkacsoportokat szerveznek. Üzleti szempontból ez a modell még akkor is ígéretesebb, ha egyesek inkább a kutatói szabadsághoz ragaszkodnak, és távoznak az adott vállalattól.