Néhány turbulens tőzsdei hetet követően, sokan spekulálnak a „mesterségesintelligencia-lufi” kipukkadásáról. A technológiába keményen befektető több cég az utóbbi egy-két évben kilőtt a tőzsdén: az Nvidia értéke megtriplázódott, de a Google és a Microsoft is jelentősen növekedett. Az ilyen ugrások azonban veszélyesek lehetnek, pláne ha nehezen köthetők tényleges értékteremtéshez. Ilyenkor szokott korrigálni a tőzsde.

Láttunk már hasonlót, mindenki emlékszik az újonnan feltűnt internet körüli hype-ra, és a dotkomlufi 2000-es kipukkadására. Nem teljesedtek be az előzetes várakozások, sok cég ment csődbe, csomó állás szűnt meg.

De beszélhetünk most is lufiról, amikor becslések szerint az MI 515 billió dollárral járulhat hozzá a világgazdasághoz? A Google és a Tesla legújabb pénzügyi beszámolói mindenesetre kevésbé voltak fényesek, és ez a részvényárfolyamok zuhanásához vezetett. Eközben a közvélemény egyre kevésbé bízik a technológiában, cégek nehezen tudnak pénzt csinálni belőle.

Ez nem jelenti az MI-forradalom végét, sőt, a mostani bajokból közép- és hosszútávon jól jöhet ki a technológia, hozzájárulhatnak a széleskörű elfogadáshoz – véli elemzésében Bernard Marr jövőkutató.

Egyértelmű párhuzamokat lát az MI-pörgés és a dotkom-bukta között: inkább a jövőbe vetett reményeken, s nem a jelen realitásán alapuló, sokáig tartó részvényemelkedés, cégek növekedése az egyik. Ez nagy részvényindexekhez vezetett, mint a zömmel tech-részvényekből álló, az internetes vállalkozások ezredforduló körüli súlyát tükröző S&P 500. Most az MI iránt ekkora az elkötelezettség, alapja a jövő óriási profitjának ígérete. (2000 előtt is így volt.)

Szerencsére komoly különbségek is vannak. A mostani, MI-nagyágyúk már az MI előtt is nagyágyúk voltak, üzleti modelljeik bizonyítottan működnek, és akkor sem fulladnak ki, ha kedvezőtlen fordulat történne mesterségesintelligencia-fronton. Felhasználói körük is túl masszív ahhoz, hogy leáldozzon a csillaguk, mint a dotkom-idők mára elfeledett, de szépreményű vállalkozásainak zömével történt.

Külső nyomás így is nehezedik rájuk: a Google-val szembeni trösztellenes döntés például más főszereplőket is érinthet, ráadásul a Nvidia szintén érintett két trösztellenes perben. A jogi és szabályozási kihívások módosíthatnak a Big Tech MI-ambícióin. Másrészt több új szereplő, mint az OpenAI és az Anthropic szinte csak MI-vel foglalkozik, ugyanakkor – ellentétben a dotkomos világ bukott vállalkozásaival – maguk mögött tudják az óriások támogatását. Még egy különbség: a terep koncentráltabb, és megközelítőleg sincs annyi MI-startup, mint annó dotkom.

A lufi ettől még megvan és egyre nő, csak kipukkanás helyett inkább korrekcióra számítsunk. Az MI azonban legalább annyira átalakítja a jövő társadalmát, mint az internet a kései huszadik századét – a dotkom-lufi kipukkadásával sem az internet tűnt el, hanem cégek. 

Sok MI-vállalat eddig azért nem teremtett értéket az új technológiából, mert nincs eléggé felkészülve rá. A dotkom-viharban is elsősorban azok buktak nagyot, akik csak stratégiai gondolkodás nélküli üzleti lehetőséget, és nem modelljük radikális átgondolásának lehetőségét látták benne. Utóbbit ékesen példázza az Amazon és a Google.

A turbulenciák, piaci korrekciók mindenesetre mindig arra emlékeztetnek, hogy a forradalmi technológiák transzformatív ereje a gyakorlati alkalmazásokban és a valódi értékteremtésben, és nem a hype-ban vagy a spekulatív hurráoptimizmusban mutatkozik meg