A titkosított azonnali üzenetküldő Signal app, a 2020-as évben úgy látszik, minden szinten aktuális új kiegészítőt jelentett be: lehetővé válik, hogy a felhasználó iOS-ről vagy Androidról letöltött képeken elhomályosítsa, lényegében kitakarja az arcát.

A bejelentéssel természetesen az egész világon átvonuló tiltakozáshullám, a Black Lives Matter tüntetések résztvevőinek igyekeznek segítséget nyújtani, de legalábbis opciót kínálnak fel, ha nem akarják, hogy esetleg illetéktelenek lássák őket Facebook-posztokban stb.

„Mindenkit támogatunk, akik kimentek az utcára, hogy hallassák a hangjukat” – jelentette ki Moxie Martinspike, a Signal társalapítója, és a cég hivatalos álláspontja is ez.

„Egyvalami abszolút egyértelmű: 2020 jó év az arctakarásra” – folytatta a koronavírus-járvány miatt széleskörben elterjedt, általában kötelező szájmaszkokra utalva.

A felhasználó a „blur” ikonra kattintva homályosíthatja el az arcát, de az app többől is áll – manuálisan a kép bármely más részét is elmosódottá, nehezebben láthatóvá tehetjük.

A megfigyelőtechnológiák virágkorában növekszik az ilyen és hasonló megoldások száma, népszerűsége, az alkalmazások iránti igény. 9/11-el kezdődött, és az államhatalom azóta is minden ürügyet megragad a polgárok magánszférájának (privacy) szűkítésére, egyéni szabadságjogainak megnyirbálására.

A megfigyelés a tüntetéshullám alatt is komoly problémává vált. Kétélű fegyver, mert a rendőri túlkapásokat szintén rengeteg fénykép és videó tanúsítja. A Signal bejelentését az a tény is szükségessé tette, hogy megmozdulásokat több esetben felülről, kifejezetten erre a célra használt légi járművekről, drónokról figyelték, filmezték, rögzítették.

Az elhomályosítási opció miatt a megfigyelőkamerák persze nem állnak le, és a rendőrök testkamerái is ugyanúgy fognak működni, mint eddig, viszont fontos jelzés egy techcég részéről.

Mindezt a Signal is tudja, és most azon dolgoznak, hogy a tiltakozó csoportoknak még hatékonyabb arctakarás-lehetőségeket biztosítsanak. Az appot pedig egyre többen használják, a Signal-userek száma folyamatosan emelkedik, rekordokat dönt meg.

Oroszországban tombol a Covid-19, az Egyesült Államok és Brazília után immáron ott a legmagasabb a fertőzöttek száma. Moszkva, más városokhoz hasonlóan, „közösségi monitoring” appal is védekezik a járvány ellen. Az alkalmazást az esetleges koronavírus-hordozók követésére és (még inkább) a karantén betartásának ellenőrzésére találták ki.

Feladata, hogy garantálja a lakosság otthon tartózkodását. Bizonyítékként tetszőleges időintervallumokban egy-egy szelfit kér tőlük. Emellett GPS-t használva, a tartózkodási helyüket is nyomon követi.

Ha valaki esetleg nem tölti fel az otthonlétet valóban bizonyító szelfit, akkor minden egyes alkalommal nem csekély 56 dollárnak megfelelő rubelbüntetést kap.

Az első alkalommal április elején bevetett alkalmazás sajnos nem a tervek és szándékok szerint működik. Többen panaszkodnak hibákra, viszonylag gyakran összeomlik, és mindezek együttes „eredményeként”, sokakra többszáz dollár összbüntetést ró ki. Az összeg rengeteg az orosz munkásoknak, alacsony jövedelmű moszkvai rétegeknek.

A moszkvai lakos Maria Alexejeva ápolónő elmondta az AP-nek, hogy miközben küszködött és szenvedett az alkalmazással, 620 dollárnyi bírság jött össze neki, pedig pont a járvány megfékezése érdekében, kőkeményen dolgozott.

„Több mint a havi fizetésem. A karantén egyébként is kemény, és most még itt van ez is pluszban” – panaszkodott.

Nincs egyedül, rajta kívül mások sem zárták a szívükbe az appot. Többen nem is tudták, hogy fel van telepítve a mobiljukra, másokat pedig már azelőtt büntetett, mielőtt feltelepítették volna.

A városi önkormányzaton ezrek tettek panaszt, és 200-nál többen indítottak pert. Az orosz vezetés szemében nem túl népszerű NGO, a Human Rights Watch az app kijavítását vagy leselejtezését tanácsolja. Használata személyiségi jogi (privacy) visszaélésekhez vezethet, behatol emberek magánszférájába, de más jogokat is megsért.

„Elbátortalaníthat a tesztektől és az egészségügytől, felhasználóit komoly veszélybe sodorhatja” – nyilatkozta a szervezet európai és közép-ázsiai igazgatója, Hugh Williamson.

Harvardi kutatók tovább zsugorították az egyébként is pirinyó Harvardi Járó Mikrorobotot. A rovarvilág egyik legnépszerűtlenebb fajtájáról, a csótányról mintázott következőgenerációs gépecske nem sokkal nagyobb egy százforintosnál, viszont méretéhez képest meglepően sebesen mozog.

Egy másodperc alatt testhosszának 13,9-szeresét képes megtenni, és ezzel a tempóval nemcsak az egyik legkisebb mikrorobot, hanem egyben az egyik leggyorsabb is. Fejlesztői szerint méretéhez viszonyítva, a legügyesebbek között szintén ott a helye.

A HAMR-JR névre hallgató szerkezet feleakkora, mint elődje. Az elődöt a kutatók megtanították úszni és víz alatt járni. Az ezekkel a különleges adottságokkal nem rendelkező Juniort részben azért hozták létre, hogy teszteljék: az origami által inspirált gyártófolyamat alkalmazható-e többféle méretű robotokhoz. HAMR és más mikrorobotok, például a fallal történő ütközést is jól tűrő Robotméh ugyanezzel a technikával készültek.

A fejlesztők a pici botoktól a nagy ipari robotokig ívelő, kvázi mindent lefedő gépskálára gondoltak. Pozitív eredményt értek el: minden az elképzeléseik szerint történt, és az eredeti terv komplexitásából a mikro mérettartományban sem kellett engedniük.

„A kísérletben az volt a csodálatos, hogy semmit nem kellett változtatnunk az előző terven. Bebizonyítottuk, hogy az eljárás lényegében bármilyen eszközre és különféle méretekben is alkalmazható” – jelentette ki Kaushik Jayaram, a robotot ismertető tanulmány elsőszámú szerzője.

Látni akarták azt is, hogy a zsugorodás milyen mértékben befolyásolja a gép futósebességét és más adottságait. A négylábú Juniort 2,25 centi szélesre és 0,3 grammra kicsinyítették. Hasonló méretű rovarok mozgását utánozva, „kocogni”, ugrálni, leállni, jobbra és balra fordulni és hátrafelé mozogni egyaránt képes.

„Az ekkora robotok túlnyomó többsége csak a legalapvetőbb mozgásokat tudja megvalósítani. Bebizonyosodott, hogy az ügyességből vagy a vezérlésből semmit sem kell a méret miatt feláldozni” – magyarázza Jayaram.

Az Észak-karolinai Állami Egyetem kutatói személyek robotikus végtagjait vagy külső vázukat (exoskeleton) biztonságosabb és természetesebb járásban segítő szoftvert, összességében komplex keretrendszert fejlesztettek.

A masszív mesterségesintelligencia-algoritmusokkal megerősített rendszerbe gépi látást, lábvezérlést is integráltak. Az MI a bizonytalanság kezelésében segít, lehetővé téve, hogy a felhasználó változatos terepeken is elboldoguljon. Maga a szoftver meglévő hardverre telepíthető, nem kell hozzá külön újat fejleszteni hozzá.

Az alsó végtagok robotprotéziseinek az adott terep függvényében különféle viselkedésformákat kell kidolgozniuk. A keret garantálja, hogy az MI előrejelezze: a felhasználó milyen terepen fog mozogni, majd az előrejelzéshez kapcsolódó bizonytalanságot számszerűsítve, a döntéshozáshoz rendeli azt.

A kutatók hat tereptípusra összpontosítottak: csempe, tégla, beton, fű, emelet, földszint. A végtagprotézis viselkedését valamennyin finomhangolni kell.

Ha túl nagy a bizonytalanság, az MI-t semmi nem kényszeríti megkérdőjelezhető döntés meghozatalára. Helyette vagy értesíti a felhasználót, hogy nem biztos a cselekvés sikerében, vagy „biztonságos” módra vált.

A rendszer „környezeti kontextus” kerete egy hardverelemet, az alsó végtagi protézisre szerelhető kamerát is tartalmaz. A legnagyobb újítás azonban az MI.

„Az eddigieknél jobb megoldással álltunk elő a mélytanulás rendszerek betanításával kapcsolatban, hogy hogyan értékeljék ki és számszerűsítsék a bizonytalanságot. Így válik lehetővé a bizonytalanság beépítése a döntéshozásba. Munkánk nemcsak robotikus protézisekre, hanem bármilyen típusú mélytanulás-rendszerre alkalmazható” – jelentette ki Edgar Lobaton, az egyik fejlesztő.

A rendszer gyakoroltatásához, a kutatók a kamerát egészséges testű emberekre kapcsolták. Az illetők belső és külső terekben egyaránt sétáltak. Ezt követően amputált alsó végtagú személyeknek kellett ugyanazokban a terekben mozogniuk.

Az MI mindkét esetben jól működött, következő lépésben robotikus eszközökön tesztelik, és igyekeznek hatékonyabbá tenni. Cél, hogy kevesebb vizuális inputra legyen szüksége, és kevesebb adatot kelljen feldolgoznia.

A Google-hoz tartozó londoni DeepMind riválisa, a 2015-ben többek között Elon Musk által alapított OpenAI mesterségesintelligencia-kutatási szervezet eszközparkja új hardverrel, döbbenetes paraméterekkel rendelkező szuperszámítógéppel bővült.

Az OpenAI célja a kezdetektől fogva, hogy felépítsék a világ legkifinomultabb MI-jét. A Microsoft szuperszámítógépe tökéletes alap lehet hozzá – a hardver-hálózaton bivalyerős modellek képek, szövegek és videók több tízezres nagyságrendű tömegén gyakorolhatnak.

A komputernek a Microsoft Azure felhőplatformja ad otthont, maga a rendszer 10 ezer GPU-ból (grafikai processzor) és 285 ezer CPU-ból (központi feldolgozóegység) áll.

Az OpenAI különleges hozzáférést kapott a géphálózathoz. Szerintük a meglévő modellek mögötti elképesztő számítási kapacitás elvezethet az általános mesterséges intelligenciáig (artificial general intelligence, AGI). Egy ilyen MI szerteágazó területeken, akár azokat összekapcsolva is tudna eredményesen tevékenykedni.

De miért a Microsoft?

A redmondi óriás 2019-ben 1 milliárd dollárt fektetett a profitorientált OpenAI-ba. A nagylelkű befektetésért innovációik kereskedelmi forgalomba juttatását kérik cserébe. A befektetés része a világ öt legerősebb rendszere közé tartozó komputer is.

Sok szakértő szerint hamarosan itt lesznek a mai specialistákon – „szakbarbárokon” – jóval túlmutató általános mesterséges intelligenciák, „az” MI-k. Más prominens kutatók, például Yann LeCun vagy Demis Hassabis (DeepMind) viszont folyamatosan lehűtik a túlzott elvárásokat. Úgy tűnik, nekik lehet igazuk, és egyelőre távol vagyunk még az oly sok vitát kavaró gépi értelemtől.

Az OpenAI és a Microsoft mindenesetre úgy véli, hogy a szuperszámítógéppel megnyílt az út az egyszerre többszáz nyelvi és képmodellt futtató rendszerek felé. A Microsoft elmondta: a komputeren fejlesztett technológiákból az Azure ügyfelei is profitálhatnak.

Kérdés persze, hogy a jövő mennyire szól a szuperszámítógépekről, és hogy az AGI-hoz valóban (csak) rajtuk keresztül vezet az út?

A koronavírus-járvány a jövő oktatására is komoly hatással lehet. Egy japán példa megmutatja, hogyan.

Az egészségügyi robotokkal és mesterségesintelligencia-algoritmusokkal végzett kísérleteiről ismert tokiói Nők Orvosi Egyeteme a diákokat védve, a koronavírus-járvány alatt hallgatóinak virtuális valóságban (virtual reality, VR), élőben közvetített (livestreaming) sebészi műtéteket.

A beavatkozást végző sebészekre gigantikus 8K VR-kamera figyelő szeme meredt. Az egészségügyi okok miatt távol – otthon – lévő diákok VR headsetet vettek fel, és rácsatlakoztak a megadott csatornára.

Míg az ötletet a világjárvány elleni védekezés, a biztonságra törekvés adta, maga a gyakorlat túlmutat a Covid-19-en, sokkal tovább használhatják. A távoktatás egyik alkalmazásaként, a jövőben könnyen elterjedhet, és az egészségügyi tanulmányokat folytató diákok mellett potenciálisan a szélesebb nyilvánosság számára is hozzáférhetővé válhat.

„Azt gondoljuk, hogy a VR élő stream különösen a jelenlegi helyzetben nagyon hasznos. Az okok: közvetlen emberi érintkezés nélkül oszthatunk meg teljes alámerülést biztosító, immerzív élményt” – nyilatkozta a rendszert kidolgozó Hacosco VR-cég vezérigazgatója, Naotaka Fujii.

Maga a kamera az Insta360 gyártó fejlesztése. Mivel a fej felett van, a diákok nem ugyanabból a perspektívából látják a műtétet, mintha saját maguk gyakorolnának a helyszínen. Egy kicsit személytelenebb, nem annyira „belső” látvány.

A kép és a nézőpont viszont így is jobb, mintha a sebész válla fölül, vagy a műtőn kívülről kellene nézniük. A látvány jól szemlélteti, hogy az élő streamek mennyit tehetnek hozzá a medicina oktatásához, és ha most gazdagíthatják, akkor a járvány után is így lesz.

„Az orvostudományban egyértelműen sokat fejlődik a VR-technológia. A kutatásban és az oktatási alkalmazásokban, mint például ebben a projektben és a műtét utáni rehabilitációban egyre inkább elterjed, bevett módszerré válik” – összegez Fujii.

Az írott és a beszélt nyelvben az elnyújtott, eltorzított szavak megváltoztatják az eredeti jelentést. Az angolban a „suuuuure” szarkazmust, a „yeeeeeees” pedig izgalmi állapotot ad hozzá. Ezek a szavak formális szövegekben ritkák, a közösségi média térhódításával viszont új lehetőségek nyíltak a tanulmányozásukra.

Az amerikai Vermont Egyetem matematikusai az eddigi legátfogóbb tanulmányt írták róluk. Tanulmányozásukra részletekbe menő stratégiát dolgoztak ki, amellyel tweetekben azonosították őket, majd véletlenszerűen kiválasztott adatsort vizsgáltak. Az adatsor a 2008 szeptembere és 2016 decembere között generált összes, mintegy 100 milliárd tweet kb. 10 százalékát tartalmazza.

Többezer nyújtható, módosítható szót találtak, például: ha (haha, haaaahaha), awesome (awesssssommmmmeeeee), goal (gggggoooooooaaaaaallllll) stb.

Elemzésükhöz két fő módszert alkalmaztak: az egyik az egyensúly, a másik a nyújtás volt. Az előbbi a különböző betűk ismétlődési mértékére vonatkozik – a „ha” magasszintű egyensúlyt mutat, mert ha elnyújtjuk, mind a h, mind az a nagyjából egyenlő mértékben ismétlődik. A „goal” már kevésbé, mert az o-t sűrűbben használjuk, mint a szó többi betűjét.

A nyújtás egyszerűen azt fejezi ki, hogy mennyi ideig nyújtunk el egy szót. Rövidebb szavak vagy hangok, például a „ha” esetében magas az érték, mert gyakran ismételjük őket. Szabályosabb szavaknál (például infinity) már kisebb az érték, mert általában csak az egyik betűjükről van szó: infinityyyy.

Az elemzéshez jövőbeli kutatásokhoz használható többféle eszközt fejlesztettek, módszert dolgoztak ki. Az elütési és kiejtési hibákat vizsgáló program természetesnyelv-feldolgozásban, keresőmotoroknál és levélszemét-szűrőknél egyaránt alkalmazható. A nyelvfeldolgozó mesterséges intelligenciák egyik legnehezebb feladata, hogy kitalálják például a szleng, a nyelvi fordulatok és a szándékos elírások/elütések rejtett jelentését. A vermonti kutatók munkája nekik is sok segítséget nyújthat.

A koronavírus-járványról rengeteg összeesküvéselmélet született. Kínai laboroktól Bill Gates-ig, szinte mindenkit szóba hoztak, talán még a templomosokat is, annak ellenére, hogy a 14. század eleje óta senki nem látott élő templomost, de az ilyen apróságok cseppet sem szokták zavarni a konteógyárosokat.

Az ötödik generációs hálózatok a közösségi médiában gombamód szaporodó nagyívű teóriák visszatérő szereplői. A technológia és a járvány közötti összefüggések jegyében, az Egyesült Királyságban, áprilisban legalább három 5G vezeték nélküli kommunikációs tornyot rongáltak meg.

„Nonszensz, de egyben veszélyes nonszensz” – nyilatkozta az elméletekről Michael Gove kabinetminiszter.

A konteó-hívők 5G hálózatokat építő munkásokat támadtak meg, Birmingham-ben még nem funkcionáló tornyot borítottak lángba stb. A Vodafone szerint nemzetbiztonsági kérdésről van szó, a rendőrség és a terrorelhárítók már nyomoznak.

A hülyeség azonban megállíthatatlan. Mint minden hasonló szituációban, szélhámosok ezúttal is ki akarják használni a lakosság egyes rétegeinek félelmeit, melyek szerint, ha nem vagyunk elővigyázatosak, akkor az 5G súlyos egészségügyi problémákat okozhat. És mi az elővigyázatosság? Ha az 5G-t távol tartjuk magunktól, vagy megakadályozzuk az egészségkárosító hatásokat, esetleg okos szerkentyűkkel védekezünk ellene.

A BioShield Distribution (BioShield magyarul BioPajzs) cég potom 339 fontos kütyüvel segít, amely a gyártó szerint megvédi a felhasználót. Valójában egy 6 dolláros 128 megabájt flash meghajtóról, egy USB kulcsról van szó. De hiába kamu, sokan veszik, a fesztiváljáról híres Glastonbury önkormányzata pedig kifejezetten ajánlja. A helyi 5G tanácsadói testület egyik tagja, Toby Hall arról elmélkedett, hogy az USB vezérlő kvantumtechnológiát használva blokkolja az 5G jeleket. A tudós szakember kormányjelentésben fejtette ki, hogy ezek a jelek növelik az öngyilkossági hajlamot, terjesztik a koronavírust, sok madarat megölnek és így tovább. Egyelőre azonban semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy az 5G jeleknek bármilyen egészségkárosító hatásuk lenne.

A londoni hatóságok lépéseket tettek az 5G BioPajzs gyártója ellen. Stephen Knight, a Londoni Kereskedelmi Szabványok igazgatója egyszerű csalásról beszélt.

„Az érzékeny embereket meg kell védeni az ennyire gátlástalan kereskedelemtől” – nyilatkozta.

Homei Miyashita, a tokiói Meidzsi Egyetem kutatója bármilyen ízélmény generálására alkalmas kijelzőt fejlesztett. Működéséhez semmi mást nem kell tennünk, csak meg kell nyalni a felületét.

A Norimaki szintetizátor nevű „nyalható képernyő” ötféle zselét használ. Mindegyik az emberi nyelv által megkülönböztethető őt ízhez kapcsolódik: sós, savanyú, keserű, édes és umami.

Az umami, az „ötödik íz” paradicsomban, sajtfélékben, halakban, spenótban stb. található meg. Gyakorta használják ízfokozóként, kiváltására a nátrium-glutamát adalékanyag is képes. A keleti konyhákban alapvető fontosságú, nyugaton „erőteljesen kellemes ízként”, „kínai ízként” vagy „húsízként” írják le.

Elektromos árammal történő erősítésükkel és gyengítésükkel, az eszköz bármilyen tetszőleges íz reprodukálására alkalmas.

Az összes optikai kijelző három alapszínnel dolgozik, tetszés szerinti színeket tud kikeverni belőlük. A Norimaki szintetizátor az ízszenzorok által szolgáltatott adatokkal szintén tetszőleges ízeket képes szintetizálni, osztályozni.

Miyashita elmondta, hogy kütyüje teljesen „megtévesztette” a felhasználókat, a gumicukorkától a szushiig mindenféle ízt elhitetett velük. Pedig közben semmiféle élelmiszert nem vettek a szájukba, azaz az evés nélküli evés élményét élték át.

„Amikor a készüléket szárított tengeri moszatba csomagoltuk, a sós és a savanyú ízek, plusz a moszat illata azt az illúziót keltette, mintha valódi szushit ennénk” – magyarázza Miyashita, majd hozzáfűzte, hogy a technológia teljesen új médiummal gazdagíthatja a multimédia-élményt.

Köztudott, hogy még a legjobb légitársaságok járatain is pocsék, de legalábbis az éttermekben kaphatókat és a hazai főztet meg sem közelíti a kaja. A Norimaki szintetizátorral viszont ízesebbé, fűszeresebbé tehetők az unalmas fogások.

Az eszköz a felesleges kilók kezelésében, fogyókúránál szintén segíthet. A felhasználó kalóriamentesen élvezheti kedvenc ízeit.

Az USA rendőrautóinak kétharmadát a Ford gyártja. A legendás vállalat legismertebb és legnépszerűbb járőr-autója a Police Interceptor Utility, amelynek 2017-ben például a hibrid változatát is bemutatták.

A járművet most úgy próbálják megújítani, hogy a globális koronavírus-járvány alatt is védettséget nyújtson. A cég riválisaitól markánsan megkülönböztető, különleges technikával akart előrukkolni.

Az új „belső kabin hőfürdő” szoftverfrissítés lehetővé teszi a belső tér olyan mértékű felmelegítését, amellyel semlegesíti a például koronavírussal fertőzött felületeket.

A Ford-járművek fűtőrendszere önmagában nem elég hatékony, ezért a rendszer forró folyadékot irányít át egy forgó motorból. Így válik lehetővé, hogy a vezető- és utastér negyedóra alatt akár az 56 Celsius-fokot (133 Fahrenheitet) elérje.

A Ford állítása szerint a rendszer a vírusfertőzések 99 százalékát képes semlegesíteni. Az autógyártó azt javasolja a rendőrségnek, hogy a szoftvert vezetőváltáskor használják, amikor valaki befejezi a műszakot, és átadja a volánt.

„A vészjelző és a hátsó lámpák előre beállított minta szerint villognak, majd a jelzés befejezésekor megváltoznak” – magyarázza a technológia működését a cég egy sajtóközleményben.

A szoftverrel a 2016-os és későbbi modelleket vírusölő adottságokkal bővítik. Visszamenve az időben, még a 2013-ban gyártott járművek is képesek lesznek a technika integrálására, esetükben viszont további kiegészítő felszerelésre, műszerekre lesz majd szükség.

A Ford újításával, a szoftverrel felszerelt rendszerrel lehetőség nyílik, hogy a Covid-19 világjárvány miatt pozícióikat vesztő, vezetésmegosztó szolgáltatások – egy egész iparág – hasonló technológiai megoldásokat fejlesszen. Egyelőre viszont még nincsenek arra vonatkozó információk, hogy milyen járművek tudnak és milyenek nem tudnak használni ilyen technikákat. Kérdés az is, hogy például az Uber vezetői túl akarják-e majd fűteni a kocsibelsőket azért, hogy utasaik fertőzésmentesen utazzanak.