Ismert tény, hogy a mesterséges intelligencia sokkal hatékonyabban kezel hatalmas adatmennyiségeket, mint az ember. Mindegy, hogy egyedül vagy csoportosan próbáljuk feldolgozni a zérók és egyek özönét, az MI gyorsabb, hamar azonosít mintákat és emel ki érdekes dolgokat. Ezek pedig annyira fontos adottságok, amelyek a katonai szféra, például az amerikai légierő, a U.S. Air Force érdeklődését is felkeltették.
Az ott dolgozó és egyben a Pentagon Védelmi Hírszerzését is igazgató Jack Shanahan altábornagy a szervezet különféle feladataiba igyekszik integrálni az MI-t. A kivitelezést az áprilisban bejelentett és decemberben induló Maven projekt keretében próbálják megvalósítani. Első körben a drónok által készített kép- és videoanyagok hasznos információvá alakítását végeztetik el gépitanulás-alapú megoldásokkal.
Elemzők rengeteg időt töltenek el ilyen felvételekkel, hogy aztán valami érdekeset találjanak rajtuk. Ha a Marven projekt eredménnyel jár, drasztikusan csökken ez az idő, és a katonai szakértők a „hírszerző” MI munkájára alapozva tudnak jobb döntéseket hozni.
A projekt eredményeit a tervek szerint folyamatosan alkalmazzák majd és az alkalmazások során szerzett tapasztalatokat beépítik a folytatásba, a hibákat korrigálják, az algoritmusokon és programokon állandóan finomítanak. Háborús játékokhoz és húsvér ellenség elleni csatatéri harchoz egyaránt használhatók, segítik az amerikai katonák tevékenységét.
Shanahan nem zárja ki, hogy pont az ő fejlesztéseik győzik meg a Védelmi Minisztériumot, hogy komolyabb összegeket fektessenek mesterségesintelligencia-kutatásokba. Szerinte a Marven projekt a Pentagon első lépése a „prototípus hadviselés” alkalmazására, azaz a szervezet arra használja a kezdeményezést, hogy minél több felhasználó ismerkedjen meg vele, jelezzen vissza, a visszajelzéseket pedig beépítik a munkába. Hamisítatlan pilotprojekt, és minden, amit megtanulnak belőle alkalmazható lesz az úttörőket követő összes többi fejlesztésre.
„A minisztériumnak soha többé nem kellene mesterséges intelligencia nélküli fegyverrendszert vásárolnia” – fejtegette a katonai szakértő egy múlt heti Nvidia-konferencián.
A hadsereg egyébként jól ismeri az MI-t. Az Air Force áprilisban bemutatott kísérleti F-16 vadászrepülőgépe önműködő. A haditengerészet távirányított géppuska-hordozó robotot kezdett el májusban tesztelni, ás bíznak benne, hogy a robot autonóm szerkezetté fejleszthető tovább.
És ez csak két kiragadott példa… Az Egyesült Államoknak viszont mindenképpen fokozni kellene az MI-alapú katonai fejlesztések ütemét, máskülönben lemaradhat a két nagy vetélytárs, Kína és Oroszország mögött. Az MI-verseny megnyerése ugyanolyan következményekkel járhat, mint az 1950-es ’60-as évek űrversenyének amerikai diadala.
