Szenzációszámba ment október végén, amikor Szaúd-Arábia állampolgárságot, korábban csak élőlényeknek, biológiai entitásoknak fenntartott jogot adott Sophiának, a Hanson Robotics androidjának. Japán, egészen pontosan Tokió Shibuya kerülete nyilván nem akart lemaradni az olajkirályság mögött, és hivatalosan hasonló státuszban részesítette a Shibuya Mirai nevű üzenetküldő alkalmazást, egy csevegő botot (chatbotot). (A Mirai jelentése egyébként „jövő.”)

A kerület által kiadott közleményben pontosítanak is: „hobbija a fényképezés és emberek megfigyelése. Imád beszélgetni velük. Kérjük, bármiről beszéljenek neki.”

A hétéves kisfiúnak kidolgozott Mirai rendeltetése, hogy összebarátkozzon a kerület 224 ezer lakosával, és rajta keresztül osszák meg véleményüket a helyi dolgok állásáról. Szelfiket is küldhetnek neki, majd mókás változtatásokat végez rajtuk.

Sophia és Mirai több kérdést is felvet. Mivel a mesterséges intelligencia nagyon gyorsan fejlődik, többek szerint már most aktuális elgondolkozni az egyébként népszerű, de eddig inkább elvont témán: milyen jogok illetnek meg egy gépi entitást?

Egyelőre ugyan messze vagyunk az emberhez hasonló szintű MI-től, de a jogi és morális kereteket nem árt kidolgozni – vélik egyes szakértők.

Sci-fi szerzők Asimov híres robottörvényei óta, Steven Spielberg AI: Artifical Intelligence-éig és legújabban a Westworld-ben is foglalkoznak a kérdéssel, például a gépek kárára elkövetett erőszakkal, gyilkossággal.

Az infokom világ több más aspektusához hasonlóan, ezen a területen is Észtország tűnik úttörőnek. Marten Kaevats, a kormány digitális tanácsadója leszögezte, hogy konkrét jelenséggel, s nem a jövőbeni Szingularitással és szuperintelligenciákkal foglalkoznak.

Az észt kiindulási pont a helyi mitológiában megjelenő Kratt ugyanúgy életre keltett tárgy, mint a gépi értelem. A javasolt Kratt Törvény meghatározná, hogy az MI-nek milyen szellemi szinten kell állnia, és az adott szellemi szinthez milyen jogok és kötelességek társulnak.

„Az önvezető autó munkacsoporttal kezdődött az egész, de hamar rájöttünk, hogy a felelősséggel, kötelezettségekkel és a hitelességgel kapcsolatos problémák nemcsak az önvezető autókra, hanem valamennyi MI-re érvényesek” – magyarázza Kaevats.

Így válik valósággá a sci-fi.