A Davisi Kaliforniai Egyetem kutatói agyunk tér- és időbeli emlékgyűjtését, az emlékek kontextusba helyezésének módját tanulmányozták. Virtuális valósággal dolgoztak, mert ezt a technológiát tartják a legideálisabb médiumnak a kérdés pontos megválaszolásához.

Az önkéntes kísérleti alanyok hippokampuszának – az előagy (nagyagy) egy részének – tevékenységét vizsgálva kimutatták, hogy különböző emléktípusokra a hippokampusz más területei aktiválódnak. Következő lépésben funkcionális mágneses rezonanciás képalkotással (fMRI) figyelték meg a hippokampuszt, miközben a tesztalanyok a kísérlettel kapcsolatos emlékeiket elevenítették fel.

A kísérlet közben az önkéntesek különféle „szobákat” látogattak meg a virtuális valóságban. Az ottani tárgyakat két eltérő kontextusban, egyrészt a videóhoz, másrészt a házhoz társítva próbálták memorizálni. A kutatók ezzel a hippokampusz különböző területeit aktiváló epizodikus és a térmemóriát is tesztelték. (A videó az epizodikus, a szoba a térmemóriát hozta működésbe.)

A kutatás eredményeként azonosították a kontextussal kapcsolatos információk, például az ugyanabban a videóban szereplő tárgyak felidézésében érintett agyterületet, valamint egy, a kontextusbeli különbségekre való emlékezésben segítő másik területet is.

Kiderült az is, hogy a hippokampusz a teret és időt összekapcsoló epizodikus emlékekben szintén fontos szerepet játszik. Ez az észrevétel azért fontos, mert cáfolja azon korábbi elképzeléseket, hogy agyunknak ez a része elsődlegesen a térbeli emlékeket rögzíti.

A kutatás újabb példa a VR-technológiák fiziológiai és egészségügyi alkalmazhatóságára.

Egyes virtuálisvalóság-rendszerek már ma is sokat segítenek orvostanhallgatóknak – élethűbb és átélhetőbb közegben tanulhatnak velük, a jövő műtői és kórházai pedig eleve elképzelhetetlenek VR tréningtechnológiák nélkül.  A VR ugyanis műtétek előkészítésében is fontos segédeszköz: a sebész jobban felméri a feladatot, nem „élesben” kell szembesülnie váratlan problémákkal. Biztosabb a dolgában, nőnek a sikeres beavatkozás esélyei.  

A technológia a diagnosztikában szintén komoly szolgálatokat tehet – 3D-ben a beteg teste jobban megfigyelhető, más módszerekkel észrevétlen dolgok mutathatók ki, amellyel megelőzhetők vagy még időben kezelhetők betegségek.