Nagyon felpörgött az utóbbi években a művégtagfejlesztés. Sokakat, köztük Elon Muskot is inspirálják a technológiában rejlő lehetőségek, és egyben fel is merül a nyilvánvaló kérdés: tényleg cyborgként fogunk élni a nem olyan távoli jövőben?

A floridai Port Richey-ben élő Johnny Matheny számára ez a jövő már a jelen. A férfi 2005-ben rák miatt vesztette el a bal karját, de decembertől – elsőként a világon – gondolati úton irányítható 120 millió dolláros műkarral él.

Ez az év a tesztidőszak, Matheny a tesztalany. A teszt két kérdésre hivatott válaszolni: mik pontosan a robotkar technikai lehetőségei, és mennyire irányítható gondolati úton?

Ha a kar sikeresnek bizonyul, forradalmasíthatja a protézis-technológiát, a művégtagok organikusabbá válnak, egyre nagyobb összhangban működnek viselőjük testével és szándékaival.

A kart a John Hopkins Alkalmazott Fizikai Laboratórium Protézisek forradalmasítása programjának részeként fejlesztették, az USA Fejlett Védelmi Kutatások Ügynöksége, a DARPA anyagi támogatásával. A program célja, hogy agytevékenységgel irányított művégtagok állítsák vissza testrészek sérült vagy elhalt motorikus funkcióit. Jelenleg főként karokkal foglalkoznak, amputált személyeken próbálnak segíteni velük. Bizakodnak, hogy Mathenyt követően mások is élhetnek majd a lehetőséggel.

A kar kapacitása nem korlátlan – nem nedvesedik, nem szabad vezetni vele stb. A férfinak csak néhány más szabályt kell betartania még, egyébként tetszés szerint kísérletezhet vele.

A cyborg szó a hollywoodi filmeknek „köszönhetően” negatív tartalommal (is) telítődött, a fejlett robotika és az orvosi protézisek összekapcsolódása viszont kifejezetten pozitív jelenség, sokaknak változtatja meg jó irányba az életét, és nyernek vissza elhalt izom- és érzékelőfunkciókat. Gondolatvezérelt eszközökkel amputált vagy lebénult végtagú személyek többféle mozgást kivitelezhetnek.

Robotizált művégtagok más alkalmazásokban, például ismeretlen környezetekben, űrutazásnál szintén használhatók. A világűrben a Homo sapiens ugyanis szembesül biológiai korlátaival, a jövő ember-gép hibridrendszerei – cyborgjai –, agyvezérelt mechanikus kiegészítőikkel és más beültetésekkel viszont az ottani körülményekhez is jobban alkalmazkodnak.