Nem könnyű a laboratóriumi egerek és patkányok élete, a velük folytatott tevékenységek meg is osztják a közvéleményt, ugyanakkor ezek a kísérletek rengeteg orvosi stb. felfedezést és találmányt alapoznak meg. Egyrészt szinte minden betegségből kikezelik, másrészt viszont a kezeléshez meg is betegítik őket…
A Koreai Fejlett Tudományos és Technológiai Intézet kutatói semmiféle vírust nem fecskendeztek egerükbe, helyette az akaratát, a tevékenysége feletti kontrollt „hackelték meg” egy különleges eszközzel.
Az irányítói akaratnak magát teljesen alávető, éhségről és nemi vágyról tudomást sem vevő cyborg egeret alkottak. Az állatnak a kísérletekben népszerű labirintustesztet is kellett abszolválnia.
A napjainkban gyorsan fejlődő optogenetika tudományából indultak ki. A szakterület a Wikipédia definíciója alapján „fényérzékeny fehérjék sejtspecifikus kifejeződésén alapul és lehetővé teszi a vizsgált biokémiai folyamatok sejtspecifikus indukcióját. Genetikai módosításra van szükség ahhoz, hogy a megfelelő sejteket tudjuk fénnyel irányítani.”
Az egér agyába idegtevékenységét az élő szövetben módosító fonalszerű eszközt ültettek be. Be- és kikapcsolásával ugyanis befolyásolható a fényre reagáló fehérjék működése.
Az állatnak az eléje helyezett labdára kellett izgalmi állapotba kerülnie, majd mindent megtennie azért, hogy megkaparintsa. Amikor az eszközt kikapcsolták, egyáltalán nem érdekelte a labda. Teljes mértékben nem sikerült megállapítani, mennyire ijedt meg, döbbentette meg, meghökkentette-e egyáltalán a hirtelen változás.
Következő lépésben „kísértésekkel teli” labirintuson vezérelték keresztül: vágyakozó nőstényállat, hídszerű akadály és finomabbnál finomabb ételekkel igyekeztek letéríteni útjáról. Az eszközt bekapcsolva, sikerrel jártak, mert egyáltalán nem reagált rájuk.
A kísérleti eredmények „szag- és illatérzékeny” feladatok kivitelezésekor, például kutatási és mentési műveleteknél, taposóaknák felderítésénél, drogellenőrzésnél hasznosíthatók. Ezeket a tevékenységeket végeztetik állatokkal, és egyelőre eredményesebbek, mint az ilyen célra fejlesztett robotok.
Tudósok korábban is kísérleteztek „távirányított” állatokkal, például egy teknősre szerelt „parazita” robot kontrollálta a gazdatest mozgását, 2012-ben cyborg csótányokkal próbálkoztak, infokom megoldással módosítva a rovar érzékszervi tevékenységét.
A dél-koreai kísérlet azért komoly előrelépés, mert míg a teknőst és a csótányokat rájuk szerelt eszközökkel, kívülről és optogenetika nélkül irányították, addig az egérbe viszont beültették az orvostudományban, például Parkinson-kór kezeléséhez is hasznosítható technológiát.
