A Homo sapiens magától értetődőnek veszi agya masszív gondolkodási kapacitását, számítástudományi szakembereknek viszont egyelőre megoldhatatlan probléma nem ugyanezt, da akár hasonló szintet komputerekkel elérni. E próbálkozások egyik eredménye az emberi idegsejtekről mintázott virtuális neuronok alkotta ideghálók, a mesterségesintelligencia-algoritmusok tanulási terepe, a mai MI-kutatás leglátványosabban fejlődő területe, „koronaékszere.”

Az IBM kutatói egy lépéssel közelebb kerültek az agy pontos utánzásához (emulálásához). Fizikai ideghálót hoztak létre, a neuronokhoz minden korábbinál jobban hasonlító áramkörökkel. Amikor MI-algoritmust – szimulációban – teszteltek rajta, megállapították, hogy ugyanolyan jól teljesített, mint a használatban lévő más hálók.

Egy nagy kivétellel.

Az új rendszer századannyi energiát fogyasztott, mint a hagyományosabbak. Tehát ha az áramkör beválik, komoly pozitív változásokat hozhat.

Számítógépes chipek és ideghálók másképpen, más logika szerint működnek, és így lassabban is dolgoznak együtt. Az új rendszerben viszont a hardver és a szoftver teljes egységben funkcionál. Az újfajta MI ezért végezhette el sokkal gyorsabban, de ugyanolyan pontosan ugyanazt a feladatot.

Szilíciumalapú ideghálókkal korábban is próbálkoztak, a rájuk épített MI-rendszerek viszont általában nem működtek olyan jól, mint a hagyományosabb mesterséges intelligenciák.

Az IBM kutatói kétfajta idegsejtet modelleztek: az egyiket gyors számításokra, a másikat a hosszútávú memóriában történő tárolásra tervezték. Maguk a chipek öt tranzisztorból és három más komponensből állnak.

A rendszert egyelőre szimulációkban tesztelték, és az új mikrochip-tervezési technika használatához nemcsak szimulált környezetben kivitelezett további tesztek kellenek még. Az eddigi eredmények mindenképpen figyelemreméltók, mert közelebb kerültünk a hardverszinten is MI-szerűen működő, biológiai ihletésű számítógépek felé.

Az esetleges siker nem jelenti az emberi agy és főként a tudatosság újraalkotását, az alacsonyabb energiafogyasztás viszont mindenképpen óriási teljesítmény, mert így a számítástudomány és az MI is környezetbarátabbá válik.