Könnyű elképzelni, hogy az új csúcstechnológiák a filmipart is úgy átalakítják, mint a futószalag melletti összeszerelést vagy az ügyfélszolgálatokat. A valóságban azonban eddig hozzáadtak Hollywood kreativitásához, s egyáltalán nem szorították háttérbe a humán munkaerőt.

Egyes feladatok ember általi, manuális elvégzését valóban feleslegessé tették, például algoritmusokat mélytanulással gyakoroltató mérnökök is részt vesznek vizuális effektusok kidolgozásában, digitális karakterek élethűbbé tételében. Művészeknek nem kell többé képkockáról képkockákra haladva szerkeszteni, mert a programok elvégzik helyettük, és a fejlett vizuális effektusokat is okos algoritmusok renderelik. Az animátor azonban nem veszíti el a munkáját, sőt, az MI-megoldások segítik, kreatívabbá teszik, mert megszabadítják az ismétlődő és unalmas rutinfeladatoktól.

Színészek egyre többször szerepeltetik digitális alteregójukat. Az arcról és a testről nagyfelbontású részletes szkenek készülnek, szemmozgásukat és más megnyilvánulásaikat algoritmusok figyelik, és tanulják meg. Új mozgásrögzítő (motion capture) technikákkal nehezen megvalósítható beállítások is kivitelezhetők. Ezekkel a megoldásokkal a színészeknek több idejük marad a szerep valóban fontos részeire.

MI-algoritmusok használata egyelőre főként Disney-kasszasikerekre korlátozódik, de szakértők szerint idővel az egész filmiparban elterjednek. Elsősorban a hozzáálláson kellene változtatni, és az sem ártana, ha a filmesek jobban értenék például a gépi tanulást.

Januárban Kristen Stewart egy Adobe-mérnök közreműködésével rendezett rövidfilmet. Az együtt fejlesztett idegháló vágta meg az anyagot, a végeredmény impresszionista festményre emlékeztet. A vágás teszi hitelessé a Disney robotakrobatáit is – kaszkadőrök helyett ők végzik el a legveszélyesebb munkákat.

Az MI azonban nemcsak a színészi játékban és a vágásban/editálásban játszhat fontos szerepet. A belga Scriptbook algoritmusa forgatókönyv alapján megállapítja, hogy a film kasszasiker lesz, vagy sem. A cég szerint háromszor pontosabb előrejelzést végez, mintha ember tenné ugyanezt. A Sony Pictures 2015 és 2017 közötti 22 legnagyobb bukásának forgatókönyveit olvasva, azt javasolta volna a gyártónak, hogy ne filmesítse meg az anyagokat.

Elemzés közben fogalma sem volt a filmek fogadtatásáról.

A belga cég sem törekszik arra, hogy MI helyettesítse a humán forgatókönyv-olvasókat, hanem segítene nekik. Sok mesterségesintelligencia-megoldáshoz hasonlóan ez az algoritmus is küszködik az érzelmi kommunikáció értelmezésével…