Az adattárolás mindenkori célja, hogy minél nagyobb információmennyiségnek minél kisebb fizikai térben szorítsunk helyet. A Bázeli Egyetem kutatói messzire mentek ezen az úton – speciálisan kialakított molekulákat hoztak létre egyeket és nullákat megjelenítő egyedi atomokból.
Az elmúlt hét évben a kivitelezéshez szükséges nenotechnológián dolgoztak. Az elképzelés ígéretes, viszont a két állapotot váltogató atomokat egybefogó molekulák összegyűjtésén alapuló fizikai tárolórendszer kiépítése egyelőre túl nehéz és költséges.
A svájci kutatók szerint munkájuk technikai változásokat vetít előre.
Saját alkotóelemeit összegyűjtő (self-assembling) fémmolekula-hálózatot fejlesztettek. Mihelyst az építőkockaként működő molekulák helyes sorrendbe álltak, és megfelelő hőmérsékletet és nyomást biztosítottak nekik, a háló összerakta magát a részekből.
Az 1 nanométer széles lyukakkal rendelkező szénalapú molekulákból álló hálózat minden egyes lyukába egyedi xenon-atomot raktak. Ezek az atomok irányított elektromos impulzusokkal kapcsolhatók át folyékony halmazállapotról szárazra, és vissza.
A kutatást a xenon-atomokkal bővített, önmaga összerendezésére alkalmas fémhálózat, valamint az atomi léptékű tárolás fejlődését hátráltató számos logisztikai akadály felszámolása teszi egyedivé. A korábbi molekuláris architektúrákat ugyanis részről részre haladva, egyszerre csak egy részen munkálkodva dolgozták ki. A fáradságos munkához, a szerkezetek molekulává rendezéséhez eddig drága laboratóriumokra volt szükség.
A siker azonban nem vetíti előre, hogy xenon-atomokból azonnal ipari vagy fogyasztói tárolórendszereket építenek. A fejlesztők szerint új anyagkombinációkkal kell kísérletezniük, mielőtt megtalálnák a mindennapi beállításokban, és nemcsak nanotech laborban használható megoldást.
Azért nélkülözhetetlenek ezek a kísérletek, mert xenon-atomok manipulálásához extrém alacsony hőmérséklet kell. Az anyag természetes állapotában gáz, és a halmazállapotok közti váltáshoz nagyjából -260 Celsius-fok szükséges.
A kutatással beigazolódott, hogy kivitelezhetők önmagukat egyberendező molekulákból álló hálózatok, és hihetetlenül kicsi adattároló rendszerek építhetők belőlük. Ténylegesen működő rendszerekhez azonban valószínűleg az „emberibb” hőmérsékleten is megmunkálható alkohollal dolgoznak majd.
