Ha három égitest, például a Föld, a Hold és a Nap keringési pályája érinti egymást, gravitációs vonzásaik sajátos és látszólag kiszámíthatatlan rendszert eredményeznek. Isaac Newton óta rengeteg csillagász próbálta kitalálni, hogyan jelezhető előre, hogy egy adott téridő-pillanatban hol fognak térben és időben tartózkodni.

Hagyományos komputerek borzalmasan sok időt, heteket, gyakran hónapokat töltenek el ilyen számításokkal, míg eredményre jutnak. Úgy tűnik, az élet és tudomány sok más területéhez hasonlóan, a mesterséges intelligencia a csillagászatban is fontos változásokat hoz.

Például jelentősen felgyorsíthatja ezeket a számításokat.

A Cambridge Egyetem ideghálója a kutatók szerint a három égitestes problémát jóval hamarabb megoldja, amellyel komoly segítséget nyújt csillagászoknak olyan jelenségek megértésében, mint a csillagcsoportok viselkedése, vagy a fekete lyukak keletkezése.

A Brutus nevű program a brute force-ra (nyers erő) utaló szójáték, és mint a neve sugallja masszív számítási kapacitásokat használva old meg problémákat. Jelen esetben a kutatók kb. 9900 leegyszerűsített három égitestes forgatókönyvet generáltak, amelyeket az ideghálóba tápláltak. Megtanították neki, hogyan oldja meg a szcenáriókat, majd Brutusszal együtt 5 ezer teljesen újat kellett kezelnie.

Döbbenetes eredmény született, az MI nem egész egy másodperc alatt oldott meg egy-egy problémát. Brutus tovább, problémánként majdnem két percig dolgozott.

Az ok: az MI lépésről lépésre történő számítások helyett mintázatokra következtetett.

„Ha az idegháló jó munkát végez, korábban soha nem látott tempóban válaszolhat meg kérdéseket, és így sokkal mélyebb témák, például a gravitációs hullámok keletkezésének megválaszolásában is előrébb léphetünk” – nyilatkozta Chris Foley biostatisztikus, a kutatást ismertető tanulmány egyik társszerzője.

A megközelítésnek értelemszerűen vannak korlátai is, például a méretezhetőség komoly fejtörést okoz a kutatóknak.

„Egyértelmű összjáték figyelhető meg a fantasztikusan teljesítő idegháló begyakoroltatása és a gyakorláshoz használt adatok összegyűjtése között. Ez egy szűk keresztmetszet” – folytatja Foley.

Mindezek ellenére bizakodnak, hogy jól működő hibrid rendszert hoznak létre. A Brutus-féle szoftverek elvégzik a kemény munkát, az ideghálók pedig a szoftver tevékenységét akadályozó komplex számításokat abszolválják.