Az Neumann Társaság blogja a legfejlettebb infokom technológiákról

Jelenből a Jövőbe

Jelenből a Jövőbe

Nem vagyunk felkészülve a Moore-törvény végére

2020. március 03. - ferenck

Gordon E. Moore, az Intel Corporation egyik alapítója a következőt írta 1965-ben: A legalacsonyabb árú komponens összetettsége évenként durván a kétszeresére nőtt… Rövidtávon ez az ütem várhatóan nem fog jelentősen változni, esetleg valamelyest növekszik. Hosszú távon a növekedés üteme bizonytalanabb, bár jelenleg nincs okunk feltételezni, hogy az elkövetkező 10 évben ez változni fog. Ez azt jelenti, hogy 1975-ben a legalacsonyabb árú integrált áramkör 65 000 komponenst fog tartalmazni. Úgy hiszem, hogy egy ilyen összetett áramkör megépíthető egy lapkán.

Moore-törvény néven elhíresült előrejelzése az utóbbi félévszázad legpontosabb és legismertebb technológiai tézisévé vált. 1975-ben – amikor kiderült róla, hogy pontos volt – felülvizsgálta állítását, és a tranzisztorok számának kétévente történő duplázódását vázolta fel.

moore.jpg

Előrejelzése azóta is sokféleképpen meghatározza az infokommunikációs technológiák fejlődését, sőt, néha úgy érezzük, hogy magát a fejlődést is.

Indoklása gazdasági jellegű volt, hatékony piaci stratégiát vetett fel – elvileg minél több tranzisztort adunk egy integrált áramkörhöz, annál olcsóbb lesz mindegyik.

Moore azt is előre látta, hogy a chipre feltehető és megbízhatóan működő tranzisztorok számát illetően, rengeteg hely maradt a mérnöki fejlesztésekre.

moore0.jpg

Az okostelefonoktól az olcsó laptopokig, a globális helymeghatározó rendszerekig (GPS), szinte minden technológia a Moore-törvény közvetlen megvalósulása. A mai mesterségesintelligencia-kutatás és a genetikus orvoslás vívmányai szintén a törvényre vezethetők vissza, általa vált lehetővé, hogy a gépitanulás-technikák irdatlan mennyiségű adatot kezelve képesek kérdéseket megválaszolni.

De mi történik, ha a törvény (elkerülhetetlenül) érvényét veszti? Vagy, mint ahogy páran feltételezik, már el is vesztette, csak még nem vettük észre?

Az árak évente kb. 13 százalékkal emelkednek, a csúcsminőségű chipek egyre drágábbak. 2022 végére kb. 16 milliárd dollárról lesz szó, és a folyamat következményeként, nem véletlenül, a következőgenerációs chipeket tervező vállalatok száma 3-ra csökkent. Összehasonlításként: 2002-ben 25-en, 2010-ben 10-en voltak.

„Vége. Idén egyértelművé válik” – nyilatkozta Charles Leiserson, a párhuzamos számítások egyik úttörője (MIT – Massachusetts Institute of Technology).

A számokból kiderül, hogy a törvény nem a technikai korlátok miatt válhat érvénytelenné. Inkább eljutottunk addig a pontig, amikor a piac gazdaságosabb megoldásként moduláris megközelítést fogad el ahelyett, hogy még több tranzisztort zsúfolnánk az egyre telítettebb és kisebb térbe.

Ha a tervezési megközelítés moduláris architektúrát vetít előre, akkor a terv egyes nehezen legyártható részei kis kockaméretekre szedhetők. A kis kockákkal waferenként – kör alakú szilícium tárcsák, melyekből a processzorokat készítik – nő a chipek száma. Ezzel csökkennek az előállítási költségek, hatékonyabbá válik a gyártás – véli Mark Papermaster, az AMD főmérnöke.

A változásra viszont még nem vagyunk felkészülve.

A bejegyzés trackback címe:

https://jelenbolajovobe.blog.hu/api/trackback/id/tr4415493584

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása