A virtuális valóság (Virtual Reality, VR) egyre jobb lett az elmúlt években, de néhány kivételtől eltekintve, a technológia látványra és hangra redukálódik. Felvesszük a headsetet, bekapcsoljuk a fejhallgatót, és nagyjából ennyi. A többi érzékszerv általában kimarad, elsősorban érthető technikai okok miatt.

A tapintás- és a hőérzet egyébként megvalósítható, például egy dobozfélét fogunk, és érezzük az érintést, vagy kifejezetten drága robotkarra csatlakoztatott szintén drága kesztyűt veszünk fel.

Ha viszont a valódi alámerülést (immersion) szeretnénk átélni, nem praktikus, ha a hardver korlátoz, azaz minden plusz érzékszervi élmény költséges és túl sok kiegészítő technika kell hozzá.

A hőérzethez egyes hardverek speciális kiegészítőkkel, hőelektromos, úgynevezett Peltier-elemekkel rendelkeztek. Ha ezeket az elemeket bármire ráerősítjük, igény szerint hűtik is, fűtik is azt, viszont túl sok energiát fogyasztanak, így nem praktikusak. Más VR-opciók, például a hőlámpák még ennyire sem azok.

A Chicago Egyetem kutatói sokkal energiahatékonyabb rendszerrel álltak elő, amellyel különböző hőmérséklet-érzetek generálhatók a virtuális valóságban. Ez az arcunk, az orrunk „meghackelésével” érhető el. Nagyon speciális atomizált vegyi anyaggal férnek hozzá az orrunkban lévő trigeminus (háromosztatú) ideghez. A fej legnagyobb részének érző, az agyat és az arcot összekötő idegéről, és számos izom, közöttük a rágóizmok mozgató idegéről van szó.

A rendszer által szétszórt parányi vegyi anyag eléri, hogy a szagokon keresztül hideget és meleget érezzünk, ráadásul úgy, hogy a fizikai valóságban az égadta világon semmit nem érzünk. Az anyag belekerül a trigeminus idegbe, és megteremtődik a hőérzet, pontosabban annak utánzata.

Az eszközzel változtatható a hideg és a meleg intenzitása. A melegérzet egyébként könnyebben elérhető, mint a hidegé.

„Végső fokon, a VR és az AR (Augmented Reality, kiterjesztett valóság) bármilyen új módja csak akkor lesz sikeres, ha mobil, kötetlen környezetben is megvalósítható. Ha hordozható hőélményt akarunk elérni, a rendszernek szintén hordozhatónak kell lennie” – nyilatkozta Jas Brooks, az egyik kutató.