Az arcfelismeréshez általában kormányzati ügynökségeket, a rendőrséget és más hasonló szervezeteket asszociálunk. Egy új webes alkalmazás, a PimEyes segítségével viszont bárki használhatja a technológiát, például magáról készült fotókat, esetleg festményeket kereshet a világhálón.
A fejlesztőcég elmondta, hogy az alkalmazással a felhasználóknak akarnak segíteni: jobban kontrolláljuk online jelenlétünket, könnyebben meg tudjuk akadályozni identitásunk ellopását. Az app nem meglepő módon azonban személyiségjogi (privacy) kérdéseket is felvet, mert értelemszerűen mások is megfigyelhetők, és az összegyűjtött adatok rossz célokra, például zsarolásra szintén használhatók.
Fejlesztéséhez több mint 900 millió online talált arcképből kivonatoltak geometriai adatokat. A képeket nem közösségimédia-oldalakról szedték össze, az eredmények viszont megegyeznek Facebookon, Instagramon, Twitteren, YiuTube-on lévő fotókkal.
A fejlesztők a felhasználók által feltöltött képek arcgeometriáit adatbázisokban lévőkkel hasonlítják össze, és jelzik az egyezéseket. Az app ingyenes, előfizetőit viszont – plusz szolgáltatásként – azonnal értesítik, ha a 90 százalékos pontossággal dolgozó rendszer új egyezéseket talál.
A szolgáltatáshoz nem ellenőrzik a felhasználók személyazonosságát, tehát vissza lehet élni vele. Meg is tették már: 4Chan felhasználók nőket zsaroltak vele, egy aktivista pedig a PimEyes segítségével nyomozott a Twitteren a Kapitólium elleni támadásban résztvevők után.
A Seychelles szigeteken bejegyzett cég eddig minden személyes interjút visszautasított, titokban tartja alkalmazottai személyazonosságát, kérdésekre csak e-mailen keresztül válaszol egy anonimizált szóvivő.
Arcok ingyenes és bárki által hozzáférhető online összetársítása lassan talán mainstreammé válik, és az arcfelismerés egyik legveszélyesebb alkalmazása lehet. Ezeknek a programoknak, appoknak a Google 2015-ben bemutatott FaceNetje az alapja. Jó és rossz célokat is szolgálnak. A 2016-ban hírhedtté vált orosz FindFace alkalmazással például kormányzati szervek próbálnak ellenzékieket követni. Az ExposingAI viszont figyelmeztet, ha Flickr-képeinket mesterségesintelligencia-modellek begyakoroltatására használják.
Ha ezek a megoldások széles körben valóban elterjednek, komoly veszélyt jelenthetnek a személyiségi jogokra, magánéletünkre. Másrészt, ürügyet adhatnak az előbb-utóbb tiltásokhoz, ígéretes fejlesztések leállításához vezető újabb szabályozásokhoz.
(A képeken Andrew Ng mesterségesintelligencia-kutató látható.)
