A mostani ideghálók látványos eredményeket érnek el, rengeteg problémát segítenek megoldani. Az elektronikus hardver – amelyen futnak – viszont még mindig túl sok energiát fogyaszt el, és így ezek a mesterséges intelligenciák egyáltalán nem versenghetnek a szenzorikus információkat, vagy a környezettel folytatott interakciókat valósidőben, energiatakarékosan feldolgozó emberi aggyal.

Három zürichi egyetem kutatói úgynevezett neuromorfikus tervezést, a mesterséges és a természetes intelligencia közötti szakadékot áthidalni hivatott megközelítést alkalmazva, fejlesztettek bonyolult biológiai jeleket – agyhullámokat – megbízhatóan és pontosan felismerő chipet.

A technológiával sikeresen detektáltak korábban felvett magas frekvenciájú rezgéseket (high-frequency oscillation, HFO). A speciális hullámokat koponyán belüli (intracranial) elektroenkefalogrammal (iEEG) mérték, és kiderült, hogy ígéretes biomarkerek az epilepsziás rohamokat okozó agyszövet azonosításához.

A kutatók első lépésben a HFO-kat észlelő, az agy természetes ideghálóit szimuláló algoritmust fejlesztettek. Második lépésben az ideghálót ujjhegy-méretű, az idegi jelzéseket elektródákon keresztül vevő hardverbe integrálták.

A megoldás, ellentétben a hagyományos számítógépekkel, masszívan energiatakarékos. A számításoknál ezért lehetséges internet vagy felhőkapcsolat nélkül is a nagyon nagy felbontás, amelynek eredményeként az új technikával biológiai jelzések tér-időbeli mintázatai valósidőben felismerhetők.

Eddigi eredményeik alapján, a kutatók az HFO-kat valósidőben megbízhatóan felismerő és folyamatosan megfigyelő elektronikus rendszert terveznek fejleszteni. Kiegészítő diagnosztikai eszközként, operációknál rendkívül hasznos lenne, idegsebészeti beavatkozások sikeresebbek lennének vele.

A kutatók számára azonban nem az idegsebészet, hanem az epilepszia kezelése az elsődleges cél. A betegséget hetekig, hónapokig pontosan monitorozó, a biológiai jelzések folyamatos elemzésében hatékony, kórházakon kívül is használható eszközben gondolkoznak.

Az alacsony energiafogyasztású, vezeték nélküli adatkommunikációt mindenképpen a rendszerbe akarják integrálni, hogy például okostelefonokkal is kapcsolatba lehessen állítani. A hordozható vagy az agyba beültethető chip azonosítja azokat a periódusokat, amikor gyakoribbak vagy ritkábbak a rohamok, és így hozzájárulna a medicina egyik ígéretes trendje, a személyre szabható gyógyászat gyorsabb elterjedéséhez.