Az ENSZ nemrégi beszámolója alapján 2020 márciusában, az egyébként az ENSZ által támogatott líbiai nemzeti egységkormány katonai műveletekért felelős részlege a visszavonuló lázadó erők ellen bevetette a török STM cég által gyártott Kargu-2 kvadrokoptereket, azaz drónokat. A beszámoló nem részletezi, hogy a drónok céloztak valakire, megtámadtak vagy megöltek volna embereket.

Bevetésük mindenesetre megint felveti az autonóm fegyverrendszerekben, a katonai célokra használt fejlett mesterséges intelligenciában rejlő veszedelmes potenciált.

A török drónokat objektumdetektáló és arcfelismerő algoritmusokkal szerelték fel, tehát emberi beavatkozás nélkül is megtalálják a célpontot, és rá is tudnak lőni. Az objektum észlelését követően, közvetlenül föléje repülnek, és robbanófejjel igyekeznek megsemmisíteni.

Az STM közölte, hogy a rendszer meg tudja különböztetni a katonákat a civilektől. A török hadsereg egyébként legalább ötszáz Kargu-2-t vásárolt a szír határnál folyó harcokhoz. A Forbes szerint az STM három másik országgal is folytat tárgyalásokat drónjai értékesítéséről.

A mesterséges intelligencia, a gépi tanulás katonai használata nem újkeletű – meglévő rendszereken akarnak javítani velük, a műveleteknél viszont általában mindig van ember.

A legutóbbi izraeli-palesztin konfliktusban, az izraeliek gépitanulás-algoritmusokkal elemezték a beérkező adatokat. A légierő az elemzésekre támaszkodva azonosított célpontokat, és figyelmeztetett támadásokra szárazföldi csapatokat.

Az amerikai hadsereg célpontokat akár egy kilométerről azonosító, gépi látással felszerelt drónt fejleszt. A légi jármű képes meghatározni, hogy a célpont felfegyverzett, vagy sem.

Az Európai Unió több mesterségesintelligencia-alapú katonai projektet finanszíroz – a rendszerek bombákat detektálnak, ember nélküli szárazföldi járművek nehéz terepen támogatják a csapatokat stb.

A tendenciák az autonóm fegyverek csatatéri használatát vetítik előre, és a líbiai példa tanulsága, hogy valószínűleg ez már meg is történt. Versengés indul be, hogy ki gyárt hatékonyabb gyilkos gépeket, amelyek maguk döntik el, kit ölnek meg. Ahhoz, hogy ez ne váljon valóra, megfelelő, a harci drónok tevékenységét korlátozó, ugyanakkor a mesterségesintelligencia-fejlesztéseket nem hátráltató nemzetközi szabályozásra lenne szükség.