Ha nem is olyan tempóban, mint egyes erősen automatizált területeken, de a medicinában is évek óta tart a mesterséges intelligencia térnyerése, röntgensugarak és más képek értelmezésével, látványos sikereket ért el orvosi laborokban. Manapság már klinikákon is alkalmazzák, meghatározó tényező lett a képalkotásban.

Az Amerikai Radiológus Kollégium friss felmérése alapján azonban mégsem ennyire rózsás a helyzet. Kiderült ugyanis, hogy az ottani radiológusoknak csak a harmada használja valamilyen mértékben a technológiát. A 30 százalékos penetráció így is szépen hangzik, ám jócskán árnyalja a képet, hogy sok válaszadó új technikák helyett régebbi, gyakran megkérdőjelezhető minőségű, számítógéppel támogatott detektálással dolgozik. A módszert az 1980-as években vezették be, mellrákot diagnosztizálnak vele.

A szervezet e-mailben tette fel a kérdéseket, 1861-en válaszoltak rájuk.

Az MI-vel dolgozók fele képeket értelmeztet, 11 százaléka képeket javíttat fel a gépi értelemmel. Leggyakrabban mellről, mellkasról, idegekről készült fotókról van szó.

Szintén az említett csoport 12 százaléka munkalistákat, 11 százaléka műtéteket menedzsel mesterséges intelligenciával. Közel 10 százalékuk inkább saját fejlesztésű algoritmusokkal, és nem külső beszállítóktól vásároltakkal dolgozik.

94 százalékuk szerint inkonzisztens az MI-rendszerek teljesítménye, közel 6 százalék teljesen elégedett, a maradék viszont úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia soha nem működik.

Az összes megkérdezett bő kétharmada nem használ MI-t, és e csoport 80 százaléka szerint nincs is semmi haszna. Sokan drágállják a telepítését, nem növeli a hatékonyságot, nem térül meg – magyarázzák.

Évek óta egyre több szakember gondolja, hogy gépi tanulás helyettesítheti a radiológus-munka nagy részét, viszont konszenzus van arról, hogy a területet ugyan átalakítja, de nem veszi el a radiológusok állását. A végső döntés maradjon az ember kezében.