Ha hozzáérünk egy luftballonhoz, más nyomást gyakorlunk rá, mintha megfogunk egy üvegpoharat. Az MIT (Massachusetts Institute of Technology) és a Dél-kínai Tudomány és Technológia Egyetem kutatói a tapintás, érintés különbségeinek mérésére és feltérképezésére dolgoztak ki közösen hatékony eljárást.

A nyomást és más tapintásalapú stimulációkat „érző”, érintésre érzékeny kesztyűt terveztek. A belsejébe ágyazott szenzorrendszer detektálja, méri és feltérképezi a nyomás apró változásait. A finomhangolt érzékelők mindegyike a bőr nagyon kicsi rezgéseit, például a pulzusunkat is észleli.

Ezek az érzékelők hasonlítanak a jégszekrényekben vagy a meteorológiai állomásokon nedvességet mérő szenzorokhoz, azaz kicsi kondenzátorokhoz, amelyek két elektródából vagy fémlapból, és az általuk „szendvicsbe” fogott, az elektromos áramot nagyon rosszul vezető, az elektródák közötti töltéseket közvetítő, gumiszerű szigetelőanyagból állnak. Nedves körülmények között a köztes réteg szivacsként szívja fel a környezet töltött ionjait. Az ionokkal számszerűsíthető módon változik meg az elektródák közötti töltés, mérhető a nedvesség.

Az utóbbi években a szendvics-szerkezetet vékony és rugalmas nyomásérzékelők fejlesztéséhez is használjak, csakhogy a viszonylag méretes köztes réteg korlátozza az érzékelést. Az MIT-s és a kínai kutatók ezért emberi verejtékkel helyettesítették – a mikroszkopikus vezetőszálakkal felerősített, bőrön lévő két elektróda az áramkör, a testnedvből jövő ionok pedig közbülső rétegként funkcionálnak.

Amikor a tesztalanyok léggömbhöz, majd pohárhoz nyúltak, a szenzorok a tevékenységekről külön-külön nyomástérképet készítettek – az előbbi a tenyérre gyakorolt a teljes felületen eloszló, viszonylag egyenletes nyomást, az utóbbi pedig az ujjvégekre hatott erőteljesen.

 „Egyszerűsége és megbízhatósága miatt, érzékelő szerkezetünk változatos egészségügyi alkalmazásokban használható, például stroke utáni vagy más tapintási rendellenességektől szenvedő személyek érzékelő-készségének helyreállításában segíthet, de a pulzus kitapintására is jó” – nyilatkozta Nicholas Fang, az MIT kutatója.

A szó szoros értelmében legkézenfekvőbb alkalmazásként, a kesztyű a virtuális valóság (VR) és a játékélményt is növelheti. A fejlesztők szerint a nyomásérzékelők nemcsak kesztyűbe, hanem különleges ragasztókba is integrálhatók, amelyekkel a pulzus, a vérnyomás és más életjelek pontosabban mérhetők, mint az okos órákkal és más magunkon viselhető (wearable) eszközökkel.