Egy izraeli kutatócsoport kitalálta, hogyan változtassanak meg mesterséges intelligenciával fotorealisztikusan fényképeket. A gépi tanulásból, mélytanulásból (deep learning) jól ismert generatív ellenséges hálózatok (generative adversarial networks, GAN) tűntek a legkézenfekvőbb megoldásnak: az egyik háló az eredeti alapján generálja a még hitelesebb változatot, a másik pedig addig bírálja, amíg tényleg jó és abszolút élethű nem lesz a hamisítvány.

A felhasználókat mindössze arra kérték, hogy adjanak leírást arról, amit akarnak, szeretnének látni.

Eredményként egy cica képét például „aranyos cicává” alakították. Az „aranyos cica” szavakra az MI csak az állat szemeit nagyította fel.

A kutatók azonban nem álltak meg a házikedvenceknél. Ugyanazzal a technológiával a Tesla-főnök Elon Muskot is többféleképen átalakították, egyik szórakoztatóbb lett a másiknál.

A kultikus cégvezér az egyiken úgy néz ki, mintha a Starship Troopersből lépett volna közvetlenül ki, de hullámos, göndör, vagy egyenes hajjal egyaránt megmosolyogtató, és egy kicsit talán el is gondolkoztató látvány. A milliárdos egyes képeken viszont kifejezetten ijesztő, félelmet keltő.

Ha eleget nézzük ezeket a képeket, a végén elfelejtjük, hogyan néz ki Elon Musk a valóságban.

Ha viszont félretesszük a viccet, el kell ismernünk, hogy a fényképek döbbenetes könnyedséggel manipulálhatók. Szinte hihetetlen, mit ki lehet hozni belőlük.

A gépi tanulás, az ideghálók fejlődése szintén hihetetlen tempójú. Döbbenetes, hogy honnan indultak, és hova jutottak el mára. Nem véletlen, hogy a dezinformációban és kamuképek, kamuvideók (deepfakes) előállításában is mekkora szerepet játszanak.

Felhasználásuk erősen demokratizálódott az utóbbi években, lényegében bárki – akinek van számítógépe – dolgozhat, szórakozhat velük. Időnként egész izgalmas eredményeket érnek el, például Mark Zuckerbergről is készült már kopasz, szemüveges stb. változat is.