A világháló berobbanását és az virtuális valóság első hullámát követően, a kései 1990-es és a korai 2000-es évek a technológiai optimizmus jegyében teltek el. Virágzott a cyberkultúra, a transzhumanizmus akkoriban vált ismert filozófiai áramlattá, az ezredfordulót megelőző időkben sokan valamilyen titokzatos high-tech csodával kötötték össze a dátumváltást.

A csodavárást kiábrándulás váltotta, kipukkadt a dotkom lufi, a változások sokkal lassabban és másként jöttek el, mint ahogy prognosztizálták. Az MI-k nem lettek szuperintelligenciák, a nagyobb űrutazások (beteljesületlen) álmok maradtak, a befektetők visszafogták magukat.

A techno-optimizmus napjainkban tért vissza. Az appok és a közösségi média társadalomra gyakorolt negatív hatása kétségtelenül sokáig érződött, most viszont (legalábbis a csúcstechnológiai és a kockázatitőke-befektető elit szerint) megint reménykedhetünk. Az új tech-eszközök megoldják a problémáinkat – hirdetik.

Ebben a közegben él és tevékenykedik az 1972-ben született, ma Londonban élő Azeem Azhar, az Exponenciális kor szerzője, high-tech befektető és író. Könyve a világot megváltoztató számítógépes technológiákról szól, amelyek, mint például a mesterséges intelligencia és a közösségi hálózatok,  biotechnológia, a 3D nyomtatás, az újrahasznosítható energia tényleg teljesen felforgatják, átalakítják a korábban megismert valóságot.

A szerző a hosszú évek óta, évről évre pedig  gyorsan és folyamatosan javuló, az ár-érték arányt javító megoldásokat hívja exponenciális technológiáknak. „Az új technológiák feltalálása és méretezésük egyre gyorsabb ütemben történik, miközben az árak is hamar leesnek” – írja.

Az átalakulás tempója azonban problémákhoz is vezet, amelyek törvényszerűen nem vonatkoztathatók el ezektől a technológiáktól. A befektető-író esetükben exponenciális résekről beszél.

A nagy tech korporációk, mint az Amazon vagy a Google óriási gazdagságra és hatalomra tettek szert, más cégek, sok intézmény és közösség viszont nem tud szélvészgyorsan alkalmazni, és így – gyorsan – lemaradnak.    

A jó hír, hogy a társadalmunk legégetőbb problémáira – a bejáratott cégek és a gyorsan növekvő digitális platformok közötti különbségek, a nemzetállamok tehetetlensége a cyber-hadviselés új formáival szemben, a liberális demokráciák ideges reakciója a szociális problémákra stb. – is magyarázatot adó exponenciális rések elkerülhetők.

Elkerülésükben segítenek az infokommunikációs technológiák, és meg kell ragadnunk az általuk kínált új lehetőségeket – újfajta cégszervezést és felépítést, a politika és a nemzetvédelem innovatív formáit. A mai világ csak holisztikusan, az életünket átalakító exponenciális techvalóság megértésével és hasznunkra fordításával magyarázható, élhető.