Autonóm fegyverek mellett, katonai használatra vannak más, taktikai és stratégiai előnyöket adó MI-alkalmazások is. Ukrajna orosz inváziója során mindkét fél használ MI-t: ellenséges katonákat azonosítanak, a propaganda ellen harcolnak, a másik fél kommunikációját zavarják meg vele.

Eközben a NATO bejelentette, hogy egymilliárd dollár kockázati tőkével támogat technológiákat, elsősorban az MI-t. Az Innovációs Alap védelemre összpontosító startupokat és más vállalkozásokat segít.

Elsődlegesen az MI, az adatfeldolgozás és az autonóm fegyverek területén akarnak eredményeket elérni. A befektetések a biotechnológiát, a meghajtókat, az anyagtudományt, az energetikát és az ember „felturbózását” is érintik.

NATO-tagállamok az utóbbi években növelték MI-költségvetésüket.

Az Egyesült Királyság júniusban tett közzé MI-központú védelmi modernizációs stratégiát. A szabályozás megkönnyíti, hogy a hadsereg civil MI-kezdeményezésekbe invesztáljon és a kutatásfejlesztés központosítása érdekében Védelmi MI Központot hozzon létre.

Németország, szintén júniusban, 500 millió eurót különített el kutatásfejlesztésre, amelyben az MI is szerepel. Az orosz invázióra reagálva és szembemenve az ország második világháború vége óta folytatott gyakorlatával, Berlin már korábban az éves GDP két százalékát katonai célokra ajánlotta fel.

Tavaly az USA Védelmi Minisztériuma a 2022-es büdzséből 874 millió dollárt kért MI-vel kapcsolatos kutatásfejlesztésekre.

Túl a NATO-n, az USA Ausztráliával, Japánnal, Indiával és az Ázsia-Csendes-óceán térség más országaival katonai MI-alkalmazások fejlesztésében, adatátviteli, privacy és MI-felhasználási szabályozások kidolgozásában működik együtt.

A katonai MI körüli felhajtás sürgőssé teszi a technológia hadviselés közbeni alkalmazására vonatkozó megállapodásokat.

Az ENSZ például már javasolta az autonóm fegyverek betiltását.