A hal- és tengergyümölcsei-ipar mesterséges intelligencia használatával próbálja csökkenteni környezeti lábnyomát. Az MI-t és más csúcstechnológiákat többféleképpen alkalmazzák azért, hogy az iparág minél zöldebbé váljon.

A norvég Aquaticode például ideghálókkal vizsgálja át, osztályozza és válogatja ki a lazacokat. A technikával a halgazdaságok kevesebb anyagi erőforrással nagyobb állományokat tenyésztenek.

Az Aquabyte rendszere folyamatosan figyeli a gazdaságokban tenyésztett halak egészségi állapotát, előrejelzi az ideálos lehalászási időpontokat, amellyel csökkenti a tevékenység közben termelődő hulladék mennyiségét.

A Shinkei Systems hajóra szerelhető gépe automatikusan elpusztítja és megtisztítja a frissen fogott halakat. Tevékenységét a legjobb szushi-éttermek előírásai/szabványai szerint végzi, mert ha nem így tenné, a vendéglátóipari egységek nem vennék át a halakat.

A mexikóvárosi Atarraya garnélarákok szállító konténerekből kialakított speciális tartályokban történő tenyésztésével foglalkozik. A tartályokat mesterséges intelligencia vezérli, a cég húsz egység telepítését tervezi az amerikai Indianapolisban.

Miért jó ez? A fejlesztőcég szerint azért, mert garnélarákok tenyésztése nyílt tóban a talajvizet és a parti vizeket szennyező mérgezőanyagokat generál. Az MI által vezérelt tartály így fenntarthatóbb megoldás (kérdés persze, hogy a meg nem kérdezett garnélák „mit szólnak hozzá”).

A Shrimpbox („garnéladoboz”) két nagy víztartályból áll. Mindkettőt a pH-t, tápanyagokat, vegyi anyagokat, vízhőmérsékletet figyelő szenzorokkal szerelték fel. Gépitanulás-modellek automatikusan adagolják a tápanyagokat, szükség szerint módosítanak a feltételeken.

Ugyanezek a modellek optimalizálják a garnélák salakanyagát és az általuk termelt más hulladékokat fogyasztó algák és gombák növekedését, amellyel a tartályban élő lények egészségesebbek maradnak, és vízöblítésre is kevesebb alkalommal van szükség. A felhasználók távolról, távirányítva módosíthatnak a beállításokon, illetve etethetik a garnélákat.

Ha tömegesen termelhető, a Shrimpbox a víziállat-tenyésztés több kényes problémáját megoldhatja. Például megállíthatja a világ halpopulációját és így a vizek ökológiai egyensúlyát egyre jobban veszélyeztető túlhalászást. A nyílt víz helyett tartályban történő tenyésztéssel hulladékok, antibiotikumok és más vegyszerek nem kerülnek a környezetbe, plusz a tenyésztés is közelebb történik a fogyasztáshoz, azaz nincs szükség távolsági szállításra – ezzel szintén csökken az iparág széndioxid-kibocsátása.