Az ENSZ javasolta már a teljesen autonóm fegyverek betiltását. Egy autonóm hajó természetesen nemcsak katonai, hanem sokkal békésebb, értékesebb célokat szolgál: oceanográfiai kutatásokat, keresési és mentési műveleteket, teherszállítást stb.

Ne legyenek illúzióink, előbb-utóbb megjelennek a fegyverrel felszerelt autonóm vízi járművek. A haditengerészet számára a működtetésük olcsóbb, mintha legénység van rajtuk, nem kell gondoskodni a személyzet ellátásáról, ha pedig elsüllyed, nincsenek áldozatok.

Kína első autonóm katonai hajóját júniusban tesztelték tengeren. A fejlesztők nem pontosították a jármű rendeltetését, megfigyelők szerint viszont a DARPA, az USA Védelmi Minisztériumának fejlett technológiai projektekért felelős ügynöksége Sea Hunter, azaz Tengeri vadász nevű, tengeralattjárókra vadászó és aknákat eltüntető autonóm hajójára hasonlít.

Kína egy másik, szintén az amerikaira emlékeztető, személyzet nélküli vízi járművet is fejleszt, míg az Egyesült Államok ugyancsak dolgozik további autonóm hajókon, repülőkön.

A júniusban, tizenkét órás teszten átment kínai hajó autonóm navigál és irányítja a fedélzetén lévő drónrajt.

Fedélzeti szenzorai által gyűjtött és műholdas adatokat használva kerüli el a kockázatokat, és ha tényleg szükség van rá, távolban lévő humán operátorok működtethetik.

A végétől az orráig közel kilencven méter hosszú, sebessége óránkénti majdnem harminchárom kilométer (húsz mérföld). Járőrözés, térképkészítés, megfigyelés, tengeri mintavétel lesznek az idei feladatai.

Nem pontosított létszámú légi, szárazföldi és tengeralatti drónnal szerelték fel. Ezek a drónok akár negyvenöt kilométer távolságra is „ellátnak”, első munkájuk a környezet folyamatos figyelése.

A vízrebocsátás előtti utolsó próbán a drónokat vizsgáztatták, hogy a hajó hogyan bocsátja útra őket, majd a küldetés után, miként térnek vissza a fedélzetre. Mind átment a vizsgán.