Az Európai Unió vezető szerepet játszik a mesterséges intelligencia szabályozásában. Sok nemzeti szintű próbálkozás mellett, az EU a közösségi médiát meghatározó algoritmusok vizsgálatával, az európai határokon túl is csökkentheti a károkat, segítheti a felhasználókat.
Az uniós szabályozók célkeresztjében egyértelműen a mesterséges intelligencia áll. 2021 óta dolgoznak az automatizált rendszerek által okozott potenciális károkra vonatkozó szabálysorokból álló, év végére várható MI Törvényen. Április tizenharmadikán az Európai Adatvédelmi Testület több ország az OpenAI ChatGPT-jének esetleges személyiségjogokat sértő tevékenységének vizsgálatát koordináló munkacsoportot hozott létre.
Az új munkacsoport, az Algoritmikus Átláthatóság Európai Központja (ECAT) a közösségimédia-oldalakon az információt azonosító, kategorizáló, rangsoroló algoritmusokat és a keresőmotorokat fogja tanulmányozni.
Az ECAT jogában áll eldönteni, hogy melyik MI- és más algoritmus felel meg az Unió digitális szolgáltatásokról szóló törvényének, blokkolja az online gyűlöletbeszédet, egyes célzott hirdetéstípusokat és más megkérdőjelezhető tartalmakat. A szervezet még nem állt fel teljesen, harminc-negyven alkalmazottal, köztük mesterségesintelligencia-szakértőkkel fog dolgozni.
Feladatai három főkategóriába sorolhatók.
A kivizsgálás célja az úgynevezett „fekete doboz” algoritmusok működésének kiértékelése. A vállalatoktól európai szabályozók által törvényesen kért beszámolókat és auditokat elemez. Eljárásokat dolgoz ki független kutatók és szabályozók számára, hogy hozzáférjenek az algoritmusokra vonatkozó adatokhoz.
A szervezet működésének másik pillére a kutatás lesz. Az ajánlóalgoritmusok illegális tartalmakat terjesztő, emberi jogokat, demokratikus folyamatokat sértő, a felhasználók egészségét károsító potenciálját tervezik vizsgálni. Kiértékelik a kockázatokat csökkentő intézkedéseket, illetve új kockázatokat azonosítanak. Az algoritmusok hosszútávú hatásait szintén tanulmányozzák, és módszereket dolgoznak ki a mostaninál könnyebben megvalósítható felelősségre vonásukra, nagyobb átláthatóságukra.
A közösségépítés a harmadik pillér. A szervezet az oktatási-akadémiai intézmények, ipari szereplők, közszolgálat és NGO-k közötti információmegosztás csomópontjaként (hub) is kíván funkcionálni.
