Az IBM tavaly az eddigi csúcsnak számító 433 kvantumbitet (qubitet) tartalmazó processzoros kvantumszámítási rendszert fejlesztett. Május 22-én, a hirosimai G7-csúcson a nagyvállalat bejelentette, hogy tíz éven belül százezer qubites számítógépet akar építeni. A cél nagyságrendekkel ambiciózusabb a 433-nál.

A fejlesztésben a Tokió Egyetem és a Chicago Egyetem is részt vesz, a kezdeti befektetés százezer dollár, a cél pedig a rendszer teljeskörű működése, szuperszámítógépekkel megoldhatatlan problémák abszolválása. Az IBM úgy képzeli el, hogy a százezer qubites szerkezet „klasszikus” szuperszámítógépek mellett dolgozna a gyógyszerkutatástól elemek teljesítményének növeléséig ívelő alkalmazásokban. Kvantumközpontú szuperszámításokról beszélnek.

Kvantumszámítógépek eddig semmi olyat nem oldottak meg, amire szabvány szuperkomputerek ne lennének képesek. A qubitek alacsony száma és a környezet apró zavaró hatásai, a „zaj” a két legfontosabb hátráltató tényező.

Kutatók évek óta keresnek megoldásokat a zajos rendszerekre, viszont sokuk szerint csak szignifikáns mértékű „felméretezésükkel” orvosolható a probléma, azaz rengeteg qubit végezne hibakorrekciót.

Az IBM nincs egyedül nagyratörő terveivel. A Google egymillió qubitet szeretne elérni az évtized végére, hibakorrekcióval viszont olyan sok foglalkozna, hogy tényleges számításokra „csak” kb. tízezer maradna. A Palo Altoi PsiQuantum szintén egymillióban gondolkozik, de céldátumot nem jelöltek meg. A marylandi IonQ 1024 logikai qubites rendszerét 2028-ig valósítaná meg.

A számok azért csalókák, mert nem tudjuk, hogyan építik a rendszereket, mennyire állnak ellen a zajnak, milyen teljesítményre képesek a qubitek, és a típusaikat is meg kell különböztetni egymástól. Mindezek a tényezők megnehezítik a verseny követését.

Az IBM szerint mostani technológiákkal maximum ötezer qubites rendszer építhető, tehát új megoldásokra lesz szükség. A qubitek hatékony működtetésére szintén ki kell találni valamilyen energiatakarékos módszert. A sikerhez több felsőoktatási intézményt is be kell vonni a kutatásokba, szerencsére az IBM és a Google is gőzerővel dolgozik ezen. Több szakember is kellene, és a kvantumszámítógépeket működtető szoftverek szintén kulcsfontosságúak.