Tudósok közötti általános konszenzus, hogy a világegyetem egyrészt 13,7 milliárd éves, másrészt folyamatosan tágul. A tágulás folyamatát az úgynevezett vöröseltolódás illusztrálja.

A vöröseltolódás az elektromágneses hullámok hullámhosszának a kibocsátott hullámhosszhoz viszonyított növekedése. A jelenség a csillagászatban és az asztrofizikában azért fontos, mert a távoli galaxisok színképe eltolódik a vörös felé. A fény vörösebbé válik, ha egymástól távolodó pontok között mozog. (Az ellentétes folyamat, a hullámhossz rövidülése a kékeltolódás.)

Nem mindig volt ez az elfogadott elmélet. Fritz Zwicky svájci csillagász például azzal hökkentette meg 1929-ben a tudományos közvéleményt, hogy útja során a fény „elfárad”, és fényév-milliárdokon keresztül fokozatosan veszít energiájából.

Zwicky ellentmondásos elmélete nehezen egyeztethető össze a világegyetem korára és a tágulás mértékére vonatkozó adatokkal. A csillagászok zöme ezért is fogadja el a vöröseltolódást.

A világegyetem 13,7 milliárd éves kora annak ellenére is „hivatalos” marad, hogy Rajendra Gupta, az Ottawa Egyetem csillagásza leporolta Zwicky elméletét, és közös nevezőre hozta a két modellt. Végül arra a következtetésre jutott, hogy az univerzum 26,7 milliárd éves lehet, azaz majdnem kétszer öregebb, mint a jelenlegi mainstream tudományos álláspont tartja.

Ha elfogadjuk a „fáradt fény” és a táguló univerzum elméleteket, akkor a vöröseltolódás inkább hibrid jelenségként, mint csak a tágulás következményeként értelmezhető – magyarázza az ottawai tudós.

Elmélete részeként Gupta bevezette a részecskék egymás közötti interakcióját meghatározó fejlődő „csatolási állandók” fogalmát. Az állandók változhatnak az idők során, és a James Webb teleszkóp vöröseltolódás-megfigyelései a legkorábbi galaxisokról ezért variálódnak többszáz-millió és többmilliárd év között. Ezzel magyarázható, hogy a teleszkóp által megfigyelt legrégebbi galaxisok óriási tömegük ellenére a vártnál sokkal kisebbnek tűnnek.

A folyamatosan változó csatolási állandók a kozmológiai állandót felváltó, a világmindenség gyorsuló tágulását okozó új állandót is jelenthetnek – egyfajta anyagot vagy energiát, esetleg sötét anyagot.