Az avatárokat eredetileg virtuális világbeli alteregóinknak tervezték, mára viszont a közösségi médiától a virtuális valóságon keresztül a populáris kultúráig, szinte mindenhol megjelentek.

K-pop zenekarok koncerteznek a tagok digitális hasonmásával, vagy már hasonmások sincsenek, csak teljesen virtuális, MI által generált lánycsapatok, mint a szintén dél-koreai MAVE.

A Meta MI Híresség Avatárok gyűjteményének virtuális karakterei valódi celebeket utánoznak, a felhasználók úgy folytathatnak interakciókat kedvenc sztárjaikkal, mint influenszerekkel a valóságban.

Az avatárok térhódítása egyértelműen jelzi a technológia rugalmasságát, és leginkább azt, hogy életünk mennyire fontos szereplőivé váltak. A digitális interakciók napi rutinná alakulásával, az avatárok személyeknek és márkáknak is új önkifejezési módokat kínálnak, újszerűen kapcsolódhatnak másokhoz a folyamatosan változó online közegben.

És ez csak a jéghegy csúcsa, mert az „avatarizáció” transzformatív lehetőségeit a VR, az AR, a mélytanulás és az MI további fejlődésével fogják csak igazán kihasználni. Az állandó technológiai innovációkkal a realizmus és funkcionalitás soha nem látott szintjét elérve, egyre elenyészőbb lesz a valóság és a virtuális világ közti különbség.

Márkáknak nemcsak megfigyelni kell a közeget, hanem proaktívan fel kell lépniük marketing és technológia metszéspontján, hogy az ügyfél élménye még elementárisabb legyen. Az avatárok tökéletesek erre a szerepre. Digitális személyek megjeleníthetik az adott márka identitását, hagyományos maszkotokhoz vagy szóvivőkhöz hasonlóan, a brand jelképévé válhatnak. A Wendy’s és a KFC például különféle, a Fortnite és az Instagram felhasználóira rezonáló személyiséget találtak ki avatárjaiknak.

A nagy változást az MI jelenti: avatárok úgy taníthatók, hogy minél jobban megjelenítsék a cég legfontosabb értékeit. Ezzel nemcsak az interakcióik hitelesebbek, hanem a brand változatos platformokon való megjelenítése is konzisztens. Maga a cég kezeli az integritása megőrzésében hatékonyan segítő avatárokat, tehát nem függenek külső influenszerektől, más – „közvetítő” – vállalatoktól.

Az avatárok érintkezési pontok a fogyasztóval, erősítik benne a márka iránti elkötelezettséget. A Nike a Robloxon futó Nikeland-je exkluzív digitális termékeket kínál avatárokkal, a Coca-Cola kínai metaverzum-kampányának részeként a felhasználók saját Coca-Cola avatárokat készíthetnek, virtuális tereket fedezhetnek fel velük, ahol vásárolhatnak, játszhatnak, hírességekkel találkozhatnak.

Az avatárokban rejlő lehetőségek azonban túlmutatnak a rövid taktikai kampányokon. A fogyasztó márka iránti hűségének őrzőivé válnak, és a generatív MI-nek hála 24/7-ben képesek konzisztens tartalommal megtölteni az interakciókat, tanulnak is belőlük. Ajánlásaik személyesebbek lesznek, karakterüket mindinkább az adott felhasználó preferenciáihoz igazítják.

Átírják a felhasználói élményt, a brand digitális arcaként interaktív érintkezési pontként funkcionálnak.

A márkaélmény kiterjesztésének hatékony eszközeként megjelennek a fizikai világban is, innovatív módon lépnek interakcióba az ügyfelekkel. Az Ikea dolgozott már virtuális influenszerrel boltjaiban, más avatárok divatheteken tűnnek fel.

Az MI és az adatelemzés avatárokba integrálásával egyre több hasonlóra számíthatunk.