Nagy a kereslet a mesterségesintelligencia-piacot gépi úron generált szövegekkel és képekkel kiszolgáló startupok termékei iránt, csakhogy még a legígéretesebbek sem működnek a fejlesztéshez, teszteléshez és a modell működtetéséhez nélkülözhetetlen szerverek nélkül. Remek termékek fejlesztése mellett a számítási kapacitásokhoz is hozzá kell férniük.

Márpedig a felhőszámítás-szolgáltatók gondokkal küszködnek, mert egyre több a generatív MI-vel foglalkozó startup, és az összes igényt egyre nehezebb kielégíteni. A probléma olyan masszív szolgáltatásokat is érint, mint az Amazon Web Services és a Microsoft Azure.

A hiány egyik oka, hogy egyes szolgáltatók nem rendelték meg időben a plusz MI-chipeket, miközben az elsőszámú fejlesztő, a szakterületre specializált GPU-kat gyártó Nvidiának általában több hónap kell a rendelések teljesítéséhez. Ezzel szemben a saját TPU-chipeket használó Google Cloud bejelentette, hogy többé-kevésbé időben eleget tett az ügyfelek kérelmeinek.

A Microsoft saját belső csapatai számára is jobban beosztotta a GPU-hoz való hozzáférést. Ez azért sem hangzik jól, mert lassíthatja leghíresebb partnere, az OpenAI fejlesztéseit.

A legnagyobb amerikai adatközpont-piacok közül kettőben, Észak-Virginiában és Észak-Kaliforniában, azaz a Szilícium-völgyben áramellátási problémákkal küszködnek. A hiányok növelik a felhőszámítások költségeit, és tovább feszítik a szerverkapacitás határait.

Mérnökök és vállalkozók egyaránt aggódnak. Többen panaszkodnak, hogy előzetes fizetés vagy érvényben lévő szerződés nélkül lehetetlen szervereket találni. Az évekre előre költő startupoknak jelenleg nagyobb az esélyük hozzáférni a nélkülözhetetlen kapacitásokhoz.

Egyes vállalatok kisebb felhőszolgáltatókhoz (RunPod, Lambda Labs, Crusoe Energy stb.) fordulnak, de a „kicsik” is küszködnek, hogy kielégítsék a megnövekedett igényeket. Sőt, még azok is panaszkodnak, akik hozzáférnek a felhőhöz, mert nincs elég kapacitás.

Az Egyesült Államok legnagyobb szakterületi riválisa, Kína teljesen más okból, az MI-fejlesztéshez elengedhetetlen legfejlettebb amerikai technológiák importtilalma miatt szenved a chiphiánytól, és igyekszik kreatív megoldásokat találni.

Pár hete óriási visszhangot váltott ki ezernél több MI-, IT-szakértő, vállalatvezető, híresség (Elon Musk, Stuart Russell, Yuval Noah Harari stb.) a GPT-4-nál fejlettebb mesterségesintelligencia-fejlesztések féléves moratóriumát javasló nyílt levele. Sokan helyeslik, mások túlzásnak tartják az esetleges korlátozásokat. Utóbbiak közé tartozik Andrew Ng, a gépi tanulás egyik legnagyobb szaktekintélye is.

A javaslatot meggondolatlannak tartja, több figyelemben részesült, mint amennyit megérdemelt volna – kezdi Ng, majd kiemeli: a végveszélyt kiáltók az MI-fejlődés narratíváját viszont tényleg jobban keretezték, mint az MI-optimisták.

Már most naponta tapasztaljuk, hogy az MI javít az életminőségen. A ChatGPT a leggyorsabban terjedő, legtöbbek által használt alkalmazás, és hamarosan az embert másféleképpen segítő, gazdagító appokra is számíthatunk.

Míg a fejlesztők zöme hasznos rendszereket épít, addig a végveszélyre figyelmeztetők valószínűtlen, de az általános félelmeket és a fantáziában élő MI-képet jól meglovagoló forgatókönyvekre hivatkoznak: az emberiség elveszíti a kontrollt az általános MI-vel (AGI) vagy a szuperintelligenciával szemben.

Ng és Yann LeCun, a Facebook gépitanulás-guruja megvitatták a mindkettejük szerint káros – esetleges – moratórium hatásait. A következőket állapították meg: a javaslatban szereplő veszélyek szenzációhajhászók és irreálisak. A moratórium csak akkor működne, ha kormányok beavatkoznának, ami még rosszabb hatással lenne a versenyre és az innovációra. Ha bevezetnék, egyrészt lelassítaná az értékes innovációkat, másrészt hat hónap szünet aligha változtatna az AGI felé vezető több évtizedes „utazáson.”

Ng elismeri az MI problémáit (részrehajlás, nem mindig korrekt, állásokat szüntet meg, hatalomkoncentráció), de ezeken a fejlesztő közösségeknek kell dolgozniuk, és dolgoznak is. A spekulatív kockázatok felsorolása viszont több kárt okoz, mint amennyi jót tesz: elvonja a figyelmünket a jelenlegi valós kockázatokról, amelyekkel foglalkoznunk kell. A rettegés az MI körüli hype másik, a közvéleményt félrevezető, a gépi intelligencia lehetőségeit eltúlzó megnyilvánulása. Az ilyen javaslatok lelassíthatják a szakterület mindenki számára hasznos fejlődését.

Ng csalódott, mert az MI-apokalipszist kiáltók messzire mentek. Narratívájuk gátolja az innovációt, elbátortalanítja az embereket, befolyásolni igyekszik a társadalom jó döntéseket hozó képességét. Ehelyett inkább segíteni kellene mindenkinek, hogy még akkor is megértsék az MI hasznát, ha a fejlesztők közben a tényleges kockázatok csökkentésén dolgoznak. Itt az idő, hogy realista képet dolgozzunk ki erről a hihetetlenül fontos technológiáról – összegez Ng.

Gondolataira rímel Emily Bender, a Washington Egyetem kutatójának írása, amelyben a nyílt levelet sorról sorra elemezve, megállapítja: a javaslat az eddiginél is nagyobb MI-hype-ot teremt. Egy másik szakember, Arvind Narayanan (Princeton Egyetem) az MI kiváltotta veszélyektől, például a félretájékoztatástól való túlzott félelmekre figyelmeztet.

A Wist Labs virtuális valóság (virtual reality, VR) startup lehetővé tette, hogy a felhasználók ugyanazokon a helyszíneken játszhassák le emlékeiket, ahol megtörténtek. Azaz ismét átélhetnek múltbeli eseményeket.

A technológiát bemutató videóban a startup elmondja: hamarosan megjelenő szoftverével ismét úgy férhetünk hozzá szép pillanatokhoz, ahogy emlékezünk rájuk. A rögzített emlékek kiterjesztett valóság (augmented reality, AR) technológiával újra játszhatók, az AR által megjelenített speciális valódi világ beállításokat fednek le.

A folyamat elég egyértelmű és direkt: a felhasználó egy alkalmazással 3D jelenetté alakíthatja a korábban okostelefonjával felvett videót, majd a „visszajátssza” az eredeti helyszínre. Ezt vagy böngészővel, vagy okostelefonnal, vagy VR-headset belsejében teheti meg.

„Rögzítéskor elmentjük a színt, a mélységet, az eszköz pozícióját, a hanganyagot és a jelenetinformációkat. A mélységet a Pro iPhone-ok és iPad-ek LiDAR szenzoraival örökítjük meg” – magyarázza Andrew McHugh, a startup társalapítója.

Az elképzelés teljes mértékben csúcstechnológia, felvett emlékeink lejátszása mégis sokakból vált ki szörnyűlködést. Twitter-felhasználók a Black Mirror egyik epizódját emlegetik, mások a Philip K. Dick regényen alapuló, 2002-es Különvéleményre hivatkoznak, annyira disztópikus megoldásnak látják az emlék-lejátszást.

De azért van egy óriási különbség az említett sci-fik, cyberpunk, poszt-cyberpunk látomások és a Wist virtuális/kiterjesztett valósága között: az utóbbi felhasználói ellenőrzésük alatt tartják az általuk felvett emlékeket, és ez nem kevés.

A jelenlegi mesterségesintelligencia-kutatásfejlesztés egyik, ha nem a leginnovatívabb vállalata, az OpenAI öt nap leforgása alatt előbb kirúgta, majd visszaültette székébe a vezérigazgató Sam Altmant.

Az MI gyors fejlődésének és a szabályozásra vonatkozó álláspontok közti különbségek elmélyülésének idején a cégnél tapasztalt káosz egyértelműen jelzi az irányvonallal, küldetéssel egyetértő, erős vállalatvezetés és a tapasztalt igazgatótanács fontosságát. Nagyon szokatlan vezetők kirúgása az utód előzetes kijelölése, kulcsbefektetőkkel történő egyeztetés, a piac változásokra való felkészítése nélkül – márpedig most ez történt.

A káosz versenyelőnyhöz juttatja a riválisokat, és az ominózus öt nap alatt az OpenAI-tól függő többezer vállalkozást fenyegetett. Altman visszatérése a stabilitást is visszahozta, de ennek ellenére sok a megválaszolatlan kérdés.

A történtek egyáltalán nem voltak szokványosak. Gyakran előfordul, hogy startup-alapítók útjai szétválnak, az igazgatótanács puccsa sem ismeretlen jelenség, de ettől még negatív hatással lehetnek az adott startuptól függő vállalkozásokra.

Az OpenAI esetében ez hatványozottan érvényes: alkalmazottai elképesztő munkát végeztek az MI fellendítéséért, többszáz millió ügyfelet szolgálnak ki, tehát fontos, hogy megmaradjon a lelkesedés, és a munkájukra összpontosítsanak. Ha a bizonytalanság, a káosz eluralkodik, törvényszerűen nehezebb az összpontosítás, kevésbé hatékony a munka. A ChatGPT 2022. november 30-án indult világhódító útjára, az OpenAI pedig rengeteg mindenen átesett az eltelt egy év alatt.

Andrew Ng gépitanulás-szakértő pozitívumokat és negatívumokat egyaránt lát az eseményláncolatban.

A csapat összetartása, ahogy kiálltak a kirúgott CEO mellett másokra is inspiráló hatással lehet, a közös munka hatékonyságát is növelheti. Egyes médiumok pedig a mai világban szokatlan módon, jól felmérték a történteket, ami azt is jelenti, hogy a jövőben a média még jobban odafigyel az óriássá nőtt startupra.

Az OpenAI új igazgatótanácsában olyan rutinos harcosok ülnek, mint a Twitter eladásában segédkező Bret Taylor és a korábbi pénzügyminiszter, Harvard-elnök Larry Summers. A vállalat lobbicsapata már eddig is eredményes volt (például az MI szabályozásáról szóló tárgyalásokon), Summers tapasztalataiból tanulva pedig még jobban érvényesíthetik érdekeiket.

Negatívum, hogy már több vállalat keresi az OpenAI API-jának (alkalmazásprogramozói felületének) az alternatíváit. A gyors megoldással, Altman visszavételével ugyan csökkent a károk mértéke, a történteket viszont senki nem felejtette el.

A szokatlan profit-nonprofit vállalati szerkezet kudarca is szembeötlő. A befektetők bizonytalanabbak új szerkezetű szervezetek finanszírozásában. Ha egy cég elégedett a CEO-val, akkor jó az irányítás, ha viszont az alkalmazottak a kirúgott CEO mellé állnak, valami nem stimmel a vezetésben. Az OpenAI korábbi vezetősége nem egyértelmű okok miatt Altman kirúgásával a vállalat alapértékeivel ment szembe, az újnak nagyon másként kell viselkednie, gördülékenyen kell irányítania a céget.

Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója jól ismeri az általános mesterséges intelligencia (artificial general intelligence, AGI) elméletét, azt a hipotetikus jövőbeli időpontot, amikor egy gép bármilyen intellektuális feladatot, köztük empátiát, kreativitást és fizikai ügyességet igénylőket is emberi szinten képes végrehajtani.

A vezérigazgató vegyes érzésekkel tekint az MI jövőjére: át fogja alakítani a társadalmat, és egy kicsit fél ettől, de szerinte mindenkinek jó, ha ők, a ChatGPT és a GPT-4 mögötti vállalat tart a jövőtől. A mesterséges intelligenciát ugyanakkor „az ember által feltalált legnagyszerűbb technológiának” tartja.

Elmondta, hogy a szabályozóknak és a társadalomnak is érintettnek kell lenniük a fejlesztéseikben, mert a visszajelzések segítenek a lehetséges negatív következmények elkerülésénél. Egyébként folyamatos kapcsolatban áll kormányhivatalnokokkal, és a sokak szerint az „AGI-től egy lépés” GPT-4-t sem tartja tökéletesnek.

„Főként a modellek nagyléptékű dezinformációra való használata nyugtalanít. És mivel egyre jobbak számítógépes kódok írásában, cybertámodások során is alkalmazhatják őket” – nyilatkozta. Azzal a sci-fi toposszal viszont nem ért egyet, hogy az MI-nek nincs szüksége emberre, a modellek maguktól hoznak döntéseket, és világuralomra törnek.

„Mindig várnak valakire az input miatt. Az MI egy eszköz, ami nagyon is emberi ellenőrzés alatt van” – mondta. 

Reméli, hogy sikeresen fejlesztenek a napi rutinba, a gazdaságba többféleképpen integrálható, az emberi tevékenységet erősítő, egyre hatékonyabb rendszereket. Viszont nagyon nem mindegy, ki kontrollálja az MI-t, mert a biztonsági kereteket mindenkinek be kell tartania. A társadalomnak azonban korlátozott ideje van arra, hogy miként reagáljon az MI-re, hogyan szabályozza, kezelje – nyilatkozta Altman Vlagyimir Putyin 2017-es megállapítása kapcsán – az orosz elnök szerint „aki vezet az MI-versenyben, valószínűleg uralni fogja a világot.”

A sokat kritizált „hallucináció problémára” is figyelmeztet: „a modell magabiztosan tényként állít be teljes egészében kitalált dolgokat.” GPT-4 ezen a területen hatékonyabb, jobban következtet GPT-3,5-nél. Tényadatbázis helyett fontosabb a következtetőmotor, Altman ezt az irányt tartja követendőnek.

Az automatizáció és az MI miatti majdani munkahely-vesztések szintén aggasztják, de bízik a „határtalan” emberi kreativitásban, hogy sikerül új állásokat létrehoznunk.

ChatGPT-re tekintsünk „másodpilótaként” – összegez higgadtan a vezérigazgató.

Oroszország nemcsak a helyi online tartalom szigorú ellenőrzésével gyakorolja „digitális szuverenitását,” hanem a gazdasági szankciók bevezetése után, a szolgáltatásoktól a pénzügyekig, a hardvertől az ellátási láncig, a teljesen önellátó technológiai ökoszisztéma kiépítésének gondolatát kezdték gőzerővel promótálni. Az infokom, elektronikai szektornak korábban soha nem látott, 41,2 milliárd dollárnyi anyagi támogatást ígértek 2030-ig.

Súlyos kihívásokat kell megoldaniuk. A chipipar kormányzati becslések szerint is tíz-tizenöt éves lemaradásban van a fejlett világhoz képest. Az invázió előtti éves techimport kétharmada az EU-ból és az USA-ból érkezett. A Bank of Finland becslése alapján az ezirányú import egy év alatt harminc százalékot esett…

A csúcstechnológiai ágazatban egyébként is kullogó ország ipari fejlődése megállt, az invázióval olyan cégek termékeinek inthettek búcsút, mint például a Cisco, a SAP, az Oracle, az IBM, a TSMC, a Nokia, az Ericsson és a Samsung. A techszektor hagyományos nemzetközi kereskedelem nélküli újjáépítése a brüsszeli Bruegel agytröszt szerint visszatérés a Szovjetunióhoz. A chipüzletben csak csempészekre és a területen szintén gyengélkedő partnerekre, például Kínára számíthatnak, miközben a legjobb szakemberek jelentős része emigrált már.

A technológia ökoszisztémát az invázió előtt is igyekeztek speciális projektekkel erősíteni. Az egyiket, a nanotechre fókuszáló Rosnano állami vállalatot most fogják megszüntetni, míg a legjelentősebb, a 2010-ben alapított „orosz Szilícium-völgy”, a dél-moszkvai Skolkovo high-tech csomópont, a kezdeti nagy remények ellenére, semmivel sem lett több a világ átlagos technológiai parkjainál.

Pedig a vezetőségben a Google, az Intel, a Nokia és a Siemens képviselői is ott ültek, és még az MIT (Massachusetts Institute of Technology) is – az FBI érdeklődését felkeltő – együttműködési szerződést írt alá velük. A Skolkovo Alapítvány egyik tanácsadója az Állami Duma később meghatározó ellenzéki szereplője, az azóta ukrán állampolgár Ilja Ponomarjov volt – ő szavazott egyedül a Krím annexiója ellen –, akit hamarosan alapítványi pénzek szabálytalan kezelésével vádoltak, majd elhagyta az országot, és ma úgy gondolja, hogy feleslegesen dolgoztak a parkon, a startupokon alapuló szélesebb vállalkozói ökoszisztéma kialakításán.

Az invázió utáni elszigeteltség miatt Skolkovo összeomlott, sikeres orosz startupok a túlélésért küzdenek, eltűntek a külföldi befektetők – 2022-ben az ország vállalataiba fektetett kockázati tőke ötvenhét százalékkal csökkent. Az alapításnál bábáskodó egykori miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev decemberben jelentette be, hogy az idén februárban szintén szankciólistára került high-tech központ az önellátás jegyében átalakítja tevékenységi körét, és NATO-n kívüli, ázsiai, latin-amerikai és közép-keleti országokkal igyekeznek együttműködni.

Az invázió kezdete óta egyesülési és akvizíciós hullám söpört végig a vállalati szektoron. Külföldi tulajdonosok sora annyira sietett elhagyni a piacot, hogy áron alul értékesítették vállalataikat, cégeik helyi leányvállalatait. A riválisok távozásából többen hasznot húzták, leginkább a VKontakte profitált belőlük, és az orosz gazdaság összességében a vártnál valamivel jobban teljesített 2022-ben. Az emigrációt választó szakemberek és külföldi szakértők szerint a nyereségek azonban tiszavirág-életűek lesznek. Egyelőre senki nem látja a háború végét, hivatalos statisztikák alapján a lakosság háromnegyede támogatja azt.

Attól is tartanak, hogy a digitális ipar jelenlegi szintjének fenntartásához sem maradtak elegen, és Moszkva ugyan próbálja hazacsábítani a techszektorban dolgozókat, de sokuk mindaddig nem szándékozik visszatérni, amíg Putyin az elnök.

A szakemberhiány egyébként már az invázió előtt érzékelhető volt. A Gartner 2021 végén megjelent anyagában a képzett digitális munkaerő hiányának ötven százalékos növekedését prognosztizálta 2025-ig. Egymillióval több magasan képzett infokommunikációs dolgozóra lenne szükség – és ezt még a tömeges kivándorlás előtt írták.  

Az Ukrajna 2022. február 24-i orosz invázióját követő hónapokban az orosz infokommunikációs szakemberek – állami források szerint – közel tíz százaléka, nagyjából százezer személy vándorolt ki az országból. Mivel hivatalos állami forrásról van szó, a valós szám nyilván jóval magasabb.

Most, több mint egy évvel az invázió kezdete óta, a külföldre távozott IT-dolgozók szerint a globális techipartól, kutatásfejlesztésektől, tudományos együttműködésektől és a kritikus alkatrészek importjától elvágott Oroszország a világ vérkeringéséből kieső falvakra kezd emlékeztetni.

A szektor egyik helyi zászlóshajója, a Yandex darabjaira esik, jövedelmező üzleteit (tartalom- és hírszolgáltatását) az állami tulajdonú cégek által vezetett – közösségimédia-oldal – VKontakte (VK) vette meg, miközben az emigrációba kényszerült szakemberek úgy érzik: elrabolták tőlük a hazájukat, illetve hogy Oroszország pillanatok alatt húsz évet ment vissza az időben.

A technológia sokáig azon kevés szektorok egyike volt, ahol érdem és nem kapcsolatok alapján is sikeres lehetett valaki. Az iparág hosszú ideig megőrizte szabad szellemét, nemzetközi támogatásokban részesült, képviselői szerte a világban kereskedtek. Egy ideig úgy tűnt, hogy a nemzetközi vállalatokat az országba csábító Kreml is támogatja a nyitottságot.

A hanyatlás azonban jóval az invázió előtt kezdődött. A kormány több mint egy évtizede próbálja az internetet és a legnagyobb techvállalatokat kontrollálni, a háború pedig felgyorsította ezeket a folyamatokat: a nagy orosz cégek izolálódnak, az internetet az állam erős ellenőrzés alatt tartja, a híreket kormányzati ügynökségek szolgáltatják, a szabad vélemény-nyilvánítás korlátozott. Pedig 2015 és 2021 között az IT-szektor még az országos GDP-növekedés harmadik legfontosabb ágazatának számított, az iparág mostani hanyatlása viszont az orosz gazdaság stagnálásának, jövőbeli rossz kilátásainak szinonimája.

Évekkel ezelőtt a részben Hollandiában bejegyzett Yandex volt az egyik büszkeség, a helyi keresőpiacon a Google-t is megelőzte, kilencvennél több szolgáltatásával uralta az orosz digitális világot, hírcsatornája, a Yandex News évekig korrekten tudósított, de idővel a propaganda diadalmaskodott, az invázió napján pedig híreik már több mint hetven százalékát államilag kontrollált forrásokból szerezték be, így a fogyasztók valódi harctéri események helyett Ukrajna „nácítlanításáról” olvashattak. A túlélésnek ára volt: a Yandex jegyzéseit nem sokkal később felfüggesztették a Nasdaqon, az invázió első két hónapjában az alkalmazottak harmada távozott az országból, nyáron az Izraelben élő – és a nyugati szankciós listán szereplő – vezérigazgató is lemondott. Nemrég jelentették be, hogy a vállalat eredeti formájában megszűnik, szétválik az orosz és a holland székhelyű rész.

A hatalom a Facebookon és Twitteren, illetve más közösségi fórumokon szerveződő 2011-es Kreml-ellenes tüntetések – amelyekben több techvállalat is részt vett – óta egyre szorosabbá tette a szektor feletti kontrollt. Utána kezdődtek a nagyobb korlátozások: a közösségimédia-platformokra és helyi megfelelőikre egyre erősebb nyomás nehezedett, a VKontaktét de facto államosították, alapítója, Pavel Durov 2014-ben távozott az országból (a Telegramot szintén ő alapította), szerinte „Oroszország inkompatibilis az internet-üzlettel.” Unikornis startupok alapítói szintén az emigrációt választották.

Az állami vezetés a Krím 2014-es bekebelezése utáni szankciók hatására találta ki a saját független internetet, a RuNet-et. A 2022-es invázió és következményei új életet leheltek az elképzelésbe, miközben a polgárokat információs buborékban tartani igyekvő állami vezetés blokkolta az Instagramhoz, a Facebookhoz, a Twitterhez és más platformokhoz való hozzáférést. A Digitális Fejlesztési Minisztérium a távozott Google Play és az Apple AppStore helyett megalapította a RuStore-t, és megjelentek a TikTok, az Instagram és a YouTube helyi megfelelői, a Yappy, a Rossgram és a RuTube, míg az állami propagandát a VK terjeszti legintenzívebben.

Az MI fejlődésével egyre fontosabb a közvélemény változása a technológia alkalmazásaival kapcsolatban. Az eredmények alapján fejlesztők a nyilvánosság igényeivel találkozó megoldásokat építhetnek.

Az amerikai felnőttek az MI egészségügyi alkalmazásait pozitívan látják, a szöveg- és képgenerálást viszont kevésbé értik – derült ki a Pew Kutatóközpont 11004 személlyel végzett, 2022. decemberi felméréséből. A kérdések a tudományra, az egészségügyre és a médiára vonatkoztak.

A kérdezők arról faggatták alanyaikat, hogy mennyit olvastak vagy hallottak kilenc mesterségesintelligencia-alkalmazásról, fejlődésnek tartják-e az ezeken a területeken elért eredményeket.

Nem mindegyik alkalmazást ismerték egyformán. Sebészeti robotokról 59, extrém időjárást előrejelző programokról 46, szöveg- és képgeneráló applikációkról 44, a fehérjeszerkezeteket sejtekben észlelő, a bőrrákot detektáló és a fájdalmat kezelő MI-ről viszont kevesebb mint 25 százalékuk tudott.

A tudományos alkalmazások váltották ki a legnagyobb lelkesedést. A fehérjeszerkezetet azonosító mesterséges intelligenciát ismerők 59 százaléka komoly előrelépést lát az MI-ben. A természetes és más viszontagságoknak ellenálló termésekben közreműködő MI az arról tudók 54 százalékának tetszik, és az extrém időjárást megjósló app is 50 százalékos elismertségnek örvend az azt ismerők körében.

Az orvosi alkalmazások kifejezetten népszerűek. A sebészrobotokkal tisztában lévők 56 százaléka nagyon fontos előrelépést lát a technológiában, mint ahogy a bőrrák-detektálót ismerők 52 százaléka is elégedett az alkalmazással. A mentális egészségre ügyelő chatbotok viszont kevésbé népszerűek: a megkérdezettek 19 százaléka olvasott, hallott róluk, és még kevesebben látnak bennük komoly eredményt.

A legnagyobb szkepticizmust a médiaalkalmazások váltják ki: a szövegből képet generáló appok ismerőinek csupán 31 százaléka lát fontos fejlődést bennük. A cikkíró MI-vel pedig még negatívabbak: a technológiáról tudók mindössze 16 százaléka szerint nagy durranás a mesterségesen intelligens újságírás.

A New Jersey állambeli Monmouth Egyetem januári felmérése megerősítette a Pew eredményeit. A 805 megkérdezett 35 százaléka sokat hallott a friss MI-fejlesztésekről, 72 százalékuk szerint a hírmédiumok MI által írt cikkeket is publikálnak, amit e csoport 78 százaléka rossznak tart.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos félelmek egyike, hogy emberi munkaköröket szüntet meg. Ugyanakkor, az összes diszruptív technológiához hasonlóan, az MI-re is érvényes: nemcsak megszüntet, hanem teremt is állásokat. Ezek egyike szöveges utasítások (prompts) írása – professzionális szinten, jelentsen akármit is a profi minőség. 

Vállalatok egyre több pénzt fektetnek szöveg- és képgeneráló modellekbe, így a működő utasítások is egyre fontosabbak. A promptmérnökség először GPT-3 betanítása körül tűnt fel, valamiből ki kellett találnia fantáziavilágait, építő visszacsatolásokkal pedig folyamatosan fejlődik a modell. Két-három éve viszont még csak kutatók végezték ezt a munkát.

Ma már több intézmény, vállalat (Anthropic, Bostoni Gyermekkórház, vagy a londoni Mischon de Reya ügyvédiroda) alkalmaz promptmérnököket. De mit is kell tenniük?

A GPT-3-nál Riley Goodside, a Scale AI adatplatform promptmérnöke beszélgetésalapú megközelítést használ. Azzal kezdi, hogy a modellt problémamegoldásra képes személyiség felvétele felé terelgeti (ld. első kép). Ha hibázik, megkéri, magyarázza el egy sor beszélgetésfordulattal kapcsolatos következtetését.

Ben Stokes, a PromptBase online prompt-piactér alapítója szerint a képgeneráló mesterséges intelligenciákhoz a művészettörténetet, tervezőgrafikát és más kreatív területeket jól ismerő promptmérnökökre van szükség.

Képgeneráló promptok gyakran csak szavakból, kifejezésekből, semmint teljes mondatokból állnak. A sikeresek egy művész nevét, egy adott stílus műveit bemutató weboldalt, egy technikát („olajfestmény”), esztétikai iskolát („francia rokokó”) vagy egy eszközt („35 milliméteres kamera”) tartalmaznak.

A területen sok a szabadúszó, számuk folyamatosan nő, a PromptBase-en például több mint hétszázan értékesítik a szövegeiket. A Fiverr online szabadúszó-hirdetőtáblán több mint kilencezer, a Stable Diffusion és a Midjourney-féle modellekkel dolgozó mesterségesintelligencia-művész szerepel.

„Az angol a legizgalmasabb új programnyelv” – reagált a jelenségre a korábban a Tesla MI-részlegét vezető, most az OpenAI-nál dolgozó Andrej Karpathy.

Az új szakma egyetlen buktatója a generatív MI-modellek feketedoboz-természete. Már egy 2021-es tanulmány kimutatta, hogy egyes nonszensz promptok eredménye ugyanolyan hatásos volt, mint a gondosan kidolgozottaké.

Tavaly októberben az amerikai adminisztráció megtiltotta az ország vállalatainak, állampolgárainak, állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldieknek és a felsoroltak külföldi kereskedelmi partnereinek nagykapacitású és gyors chipek, elsősorban az Nvidia A100-ának, valamint a félvezetőgyártásban használt felszerelések és szoftverek kínai eladását. Japán és Hollandia 2023 januárjában hasonló korlátozó intézkedéseket hozott.

Az USA tiltása az MI-technológiák gyors fejlődése és a geopolitikai instabilitás növekedése közben történt. Mivel nincsenek helyi alternatívák, kínai vállalatok a rendelkezések megkerülésével, kijátszásával próbálkoznak, míg az ország vezetése a saját chipgyártásba történő nagyobb befektetésekkel reagált az embargóra, 143 milliárd dollárt pumpálnak félvezető-iparukba. A Covid-19 év eleji újjáéledésével viszont csökkent a beruházások üteme.

Mint ahogy ilyen esetekben lenni szokott, a korlátozások híre bejelentésük előtt eljutott a kínai vállalatokhoz, és fel is halmoztak egy csomó chipet. A törvények ráadásul nem tiltják meg kínai felhasználóknak az érintett hardverekhez utat nyitó felhőszolgáltatásokat, a másik lehetőséget pedig a más országokban bejelentett, ottani székhellyel rendelkező fedőcégek jelentik.

Az amerikai kormány korábban is megtiltotta egyes kínai cégeknek csúcstechnológiás berendezések vásárlását, ők viszont alternatív forrásútvonalakat alakítottak ki.

A sanghaji AI-Galaxy felhőszámítás-szolgáltató a tiltás előtt beszerzett chipeket, köztük az Nvidia A100-ból is nyolcat. Darabonkénti egyórás használatért tíz dollárt kérnek. Az amerikai tiltólistán 2019 óta szereplő, hangfelismeréssel foglalkozó iFlytek más cégeknek fizet az A100-hoz való hozzáférésért. A szintén 2019 óta letiltott, arcfelismerésben érintett SenseTime amerikai törvények által érintetlen leányvállalatain keresztül vásárol tiltott hardvert. Szerintük ez megfelel a nemzetközi kereskedelmi szabályozásnak.

Egy meg nem nevezett amerikai vállalat a számítási felhőn keresztül kínált kínai cégeknek hozzáférést az A100-hoz. Ügyvédeik szerint az exporttilalom nem vonatkozik a számítási felhőre. Egy, a szintén A100 hozzáférést kínáló senzseni felhőszolgáltató vezetője elmondta, hogy nagyon sok ügyfél kereste meg fedőcégen keresztül.

Az amerikai adminisztráció nyilván szigorítani fog a törvényeken, de biztosak lehetünk, hogy a leleményes kínai cégek is meg fogják találni a kiskapukat, újabb lehetőségeket a még újabb tilalmak kijátszására.