23 éve, jóval a gépi tanulás divatja, a kifejezés buzzword-dé válása előtt, mindannyiunk döbbenetére az IBM Deep Blue nevű mesterségesintelligencia-alapú számítógépe legyőzte az akkori világbajnok és világranglista-első sakkozót, Gari Kaszparovot.
A szak- és még inkább a kevésbé szaksajtó rögtön közelgő gépkorszakról, az emberit meghaladó gépi intelligencia dominanciájáról beszélt. A diskurzus tökéletesen illett az ezredvég transzhumanizmustól átitatott csodaváró és az 1990-es évek optimista korhangulatához.
Azóta programok más táblás játékokban, például a sakknál sokkal nehezebben sematizálható góban is legyőzték az aktuális világelsőt, és a kiszámíthatatlanabb pókerben és videojátékokban is egyre jobbak.
Mindezek ellenére, az MI-k egyelőre csak szakterületeken, behatárolható, leszűkíthető, viszont rengeteg számítást igénylő problémakörökben teljesítenek jobban a Homo sapiensnél.
A Wired a Szerveződés a Mesterséges Intelligencia Fejlődéséért (AAAI) által az MI-ről szervezett vitát követően meginterjúvolta Kaszparovot.
„Megbékéltem vele. Végső soron a meccs nem átok, hanem áldás volt, mert nagyon fontos valamiben vehettem így részt. 22 éve még másként gondoltam volna, mint ma. De ilyen dolgok megtörténnek, mind követünk el hibákat, veszítünk. Az a fontos, hogy hogyan kezeljük a hibáinkat, negatív élményeinket” – magyarázza Kaszparov.
Hibázott, a komputer pedig kíméletlenül kihasználta. Ő volt az első híres személy, akinek szakmájában járt túl az eszén egy gépi intelligencia. Az egykori világelső sakkozó (majd politikai aktivista) mostanában egyre gyakrabban tesz fel az MI gyakorlati és technikai oldalán túlmutató kérdéseket, fogalmaz meg a gépekkel kapcsolatos filozofikus elképzeléseket. A szakterületnek pont erre a gondolkodásmódra lenne (nagyobb) szüksége.
„Nem tudjuk pontosan, mi az intelligencia. Még a legjobb, a terület leginkább előremutató fejlesztéseit végző számítástudományi szakembereknek is vannak kétségeik, hogy valójában mit is csinálnak” – válaszolta az emberi szintű MI közelségét firtató kérdésre.
